Mik lesznek ennek az szervezetnek a legfontosabb feladatai?

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalon belül egy önálló igazgatás lesz, amely ellátja a kettős állampolgársággal kapcsolatos döntéshozatali feladatokat. Ellenőrzi a kérelmeket és döntésre készíti elő a köztársasági elnök úr számára.

A kettős állampolgársággal kapcsolatban komoly nemzetközi problémák vetődtek fel. Mit gondol arról, milyen nehézségekbe ütközhet a törvény végrehajtása?

Egyedül Szlovákiával kapcsolatban merül fel ez a kérdés. Reméljük, hogy az új szlovák kormány módosítani fogja a kampányidőszakban elfogadott ellentörvényt. De természetesen az lenne a legjobb, ha azt teljes mértékben visszavonnák, hiszen akkor valóban egy tiszta helyzet alakulhatna ki.

Egyes országokban hagyományosan nem ismerik el a kettős állampolgárságot, gondoljunk például Németországra vagy Svédországra. Ennek ellenére semmilyen felzúdulást sem okozott a magyar Országgyűlés által elfogadott törvény. Azt viszont hangsúlyoznám, nem a kettős állampolgárságról beszélünk, hanem arról, hogy a magyar Országgyűlés gyakorlatilag az eddigi bürokráciát, az eddigi adminisztratív eljárásokat egyszerűsítette le a határon túli magyarok számára, amihez minden joga megvolt. Hasonló kezdvezményes jogszabály más országban is létezik Európában.

Mely országokkal a legkönnyebb az ügyintézés?

Ebből a szempontból más országokkal nem szükséges foglalkoznunk, hiszen az ügyintézésnél nem lépünk kapcsolatba velük. Az ügyintézés a következőképpen zajlik: például egy szerb állampolgár Szabadkán a magyar konzulátuson benyújtja a kérelmét, vagy átutazik Szegedre és ott, az anyakönyvvezetőnél, illetve az Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal ügyfélszolgálatánál beadja a papírjait. Az, hogy melyik illetékesnél nyújtja be kérelmét, ebből a szempontból teljesen irreleváns. Ők továbbítják azt a BÁH budapesti irodájába, ahol előkészítik a döntésre, s végeredményben azt a köztársasági elnök aláírja.

A kormányzat 830 millió forintot biztosít a szervezet működésére. Pontosan mire szeretnék fordítani ezt az összeget?

Az új igazgatás felállításához emberek kellenek, hiszen itt egy hatalmas, megnövekedett teherről beszélünk. Évente eddig körülbelül 4000-4500 állampolgársági kérelmet nyújtottak be átlagosan, aminek tizenkét hónap volt az elbírálási ideje. Ez az egy éves elbírálási idő most 3-4 hónaposra csökkent. A kérelmek száma viszont várhatóan akár két-háromszázezerre is nőhet a jövő évtől.

Ez hatalmas feladat az egész magyar közigazgatás számára, ennek megfelelően létszámnövelésre van szükség. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz száz főt vesznek fel, de a külképviseleteknél és a nemzetbiztonsági szolgálatoknál is lesznek létszámbővítések. Ezeknek az embereknek természetesen meg kell teremteni a megfelelő infrastruktúrát is, hogy megfelelően tudjanak dolgozni. Továbbá a gyors elbírálás érdekében informatikai fejlesztésekre is szükség lesz, hogy minél hamarabb befuthassanak a külképviseletekről a kérelmek a központba, hogy zökkenőmentesen születhessenek meg a döntések.

Mit gondol arról, mely országból élnek majd legtöbben ezzel a lehetőséggel?

A legnagyobb számú magyarság Erdélyben él, ami körülbelül másfélmillió embert jelent, tehát feltehetően a számadatok alapján onnan fog érkezni a legtöbb kérelem.  Arányaiban viszont valószínűleg Kárpátaljáról kapjuk majd a legtöbb igénylést, hiszen számukra jelenti a legnagyobb kedvezményt ez a törvény.

Mi történik abban az esetben, ha csak kevesen veszik igénybe a kettős állampolgárság lehetőségét?

Ebben én nem hiszek, hiszen hatalmas az érdeklődés. Ennek ellenére mindent ideiglenesre tervezünk. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az irodabérlet, a munkaszerződések is 2011. december 31-ig szólnak. Tehát felesleges kiadástól, felbonthatatlan szerződésektől nem kell tartani.

A kormány által elfogadott határozatban az szerepel, hogy minden egyes évben át kell tekinteni mindazon dolgokat, melyeknek esetlegesen fejlesztésekre van szükségük, vagy amelyeket esetlegesen vissza kell vonni, mert már nincs rájuk szükség. Ezenfelül a felhasznált informatikai eszközöket használat után ugyanúgy fel tudjuk használni máshol is.

Ha kevesebben veszik igénybe, akkor nyílván kevesebb befektetésre van szükség. Ez a befektetés csak pénzügyi oldalról nézve is megtérül hosszabb távon, hiszen felesleges bürokráciát, adminisztratív terheket szüntetett meg az Országgyűlés, amelyek eddig a határon túli magyarok helyzetét csak nehezítették.

Ön szerint mi az oka annak, ha valaki nem él ezzel a lehetőséggel?

Ennek nagyon sok oka lehet. Tegyük fel egy dél-amerikai magyar származású számára ez már nem jelent semmit. Egy USA-beli állampolgárral pedig már megint más a helyzet, náluk inkább morális-etikai előnyöket jelent ez az intézkedés, ahogy a nyugat-európai magyarság számára is.

A szlovákiai magyarság szempontjából komolyan meg kell gondolni, hogy megteszik-e ezt a lépést, hiszen az utóbbi években a különféle ellenük irányuló incidensek félelemre adhatnak okot.

Gondolom, lesznek olyanok is, akik egyszerűen nem fogják tudni összegyűjteni azokat az okiratokat, melyek szükségesek a kérelem benyújtásához. Ilyen okirat lehet a felmenő magyar állampolgárságának igazolása. Az is jelenthet problémát, hogy egyesek nem tudják vállalni a fordítási költségeket. Egy szó mint száz, erre a kérdésre rengeteg magyarázat létezik.