Megkérdeztük Voksán Virágot és Bódi Sylvit, hogy mi erről a véleményük.

Neked mi a véleményed: van esély arra szakítás után, hogy jóban maradjanak a felek?

V.V.: Nekem sosem sikerült. Valószínűleg azért nem, mert általában én voltam aki megszakította a kapcsolatot és ilyenkor inkább a másik fél az, aki még érez. Emiatt, nem sikerült soha igazán jóban maradnom az exekkel, bár nem is próbálkoztam nagyon.

B.S.: Szerintem jóban maradhatnak a felek, de ez intelligencia kérdése is. Azért mert a szerelmi kapcsolat megszűnik, meg lehet maradni a másik életében. Ha egy pár együtt volt hónapokig, vagy akár évtizedekig, akkor szerintem úgy méltó, ha megmarad köztük a jó viszony.

Van amikor azért nem működik a barátság, mert túl friss a szakítás. Esetleg ha eltelik néhány év, szerinted működhet?

V.V.: Ha elég idő telik el ahhoz, hogy a felek már ne érezzenek egymás iránt semmit, akkor talán igen. Ha már nem szeretik egymást, akkor elvileg működhet, de akkor már minek? Addigra már valószínűleg mindkét félnek van új kapcsolata , úgyhogy nem érdemes megbolygatni a múltat. Én nem igazán hiszek az effajta barátságokban.

B.S.: Ameddig frissek a sérelmek, addig nehezen tud barátság kialakulni, de később simán működhet.

Te jóban vagy valamelyik volt pároddal?

V.V.: Annyira egyikkel sem, hogy napi szinten beszéljünk, de azért rosszban sem vagyunk. Persze van olyan is, aki mai napig nem köszön, ha összefutunk. De alapvetően senkivel sem vagyok rosszban, csak nem látom értelmét, hogy tartsuk a kapcsolatot, ha már szakítottunk.

B.S.: Én többel is jó viszonyt ápolok, valójában szinte mindegyikkel. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden héten együtt ebédelünk, de egy születésnap vagy karácsony alkalmával biztos írunk egymásnak egy sms-t, vagy ha összefutunk egy rendezvényen, akkor tudunk egymással beszélgetni. Tehát ez abszolút intelligencia kérdése, amire a legjobb példák a szüleim.

Ők huszonhat év után elválltak, igaz az első egy évben ők sem erőltették a találkozást, de azóta ezt olyan jól kezelik, hogy sokkal jobb a kapcsolatuk, mint régebben. Mindkettőnek van új párja és így négyesbe járnak nyaralni, bulizni, kirándulni… Ha apáék Pesten vannak, akkor anyáéknál alszanak és fordítva. Fantasztikus, hogy ők ezt így tudják kezelni.

Tegyük fel, hogy kialakul a baráti viszony az exszel. Mi a véleményed/tapasztalatod: nem lehet, hogy titkon az egyik újra akarja kezdeni?

V.V.: Szerintem mindig ez áll a háttérben. Úgy gondolom, hogy ha valamelyik fél még nagyon ragaszkodik a másikhoz, az sosem érdek nélkül történik. Általában abban bízik, hogy még lehet valami, hiszen a remény hal meg utoljára.

B.S.: Ez mindig így van. Általában az egyik fél mindig jobban szereti a másikat, de ezt tudni kell kezelni. Ameddig ilyen erős vonzalmak vannak, addig valószínűleg nehezen tud barátság kialakulni a felek között.

Előfordult már esetleg, hogy az aktuális párod jóban volt az előző barátnőjével?

V.V.: Ha van kapcsolatom, akkor én nem ápolok baráti kapcsolatot egyik exxemmel sem és ezt fordítva is elvárom. Szerencsére soha nem volt olyan pasim, aki jóban volt az excsajával. Nem is tűrném el, de fordítva ugyan ezt kapják tőlem. Ez így fair szerintem.

B.S.: Igen, volt már ilyen. De ez engem egyáltalán nem zavart. Olyan is volt, hogy az épp aktuális párom támogatta a volt feleségét vagy élettársát, segített neki, ha gondja volt. Ez számomra megnyugtató volt, mert így tudtam, hogy ha valaha én leszek hasonló helyzetben, akkor nekem is segíteni fog. Ez szerintem így korrekt.

Bíró Ica korábban már nyilatkozott nekünk hasonló témában, ahol az exférje és közte lévő kapcsolatról mesélt.

„Sajnos ő nemrég meghalt, de rólunk köztudott volt, hogy jó viszonyban maradtunk. Nagyon jó barátom volt mindvégig, amit az is bizonyít, hogy mindig megosztotta velem a későbbi nőügyeit és én is gyakran kértem tanácsokat tőle. Olyanok voltunk, mint a testvérek és ez nagyon jó érzés volt.”