A földrengések megkedvelték hazánkat?
Földrengések jönnek, földrengések mennek, az persze nem mindegy, hogy mit hagynak maguk mögött. Hazánk szerencsére biztonságban van, ez köztudott. Vagy mégsem?
2010. augusztus 23. hétfő 07:07 - Győry S. József
Hazánkban, az utóbbi napokban többször is megremegett a föld. Augusztus 14-én és 17-én Miskolctól néhány kilométerre a Richter-skála szerinti 2,1-es majd 2,5-ös erősségű földrengés nyugtalanította a térség lakóit. A Baranya megyei Sellyén augusztus 17-én, este „büntetett” a föld: Richter-skála szerint 3,5 magnitúdójú rengés volt a településen. Megnőttek volna a földrengések hazánkban? Újabb földrengésekre kell számítanunk?
Bús Zoltánt, az MTA GGKI szeizmológiai obszervatóriumának a tudományos munkatársát kérdeztük.
Tudományos igénnyel mit nevezünk földrengésnek?
A rengések királynője
Az 1755-ös lisszaboni földrengés első rezdülését november 1-jén 9:30-kor észlelték. A pár perccel később érkező második, már annyira erős volt, hogy a fél várost romba döntötte. A rengés epicentruma Algarve partjai előtt volt, mégis Lisszabon, a legnépesebb település szenvedte el a legtöbb kárt. Több, mint 20 templom omlott össze és maga alá temette a mindenszentek napjára összegyűlt tömeget. A harmadik rengést már gyorsan terjedő futótűz követte. Pár órával később a Tajo óriási hullámokat vetett, és elöntötte a város alsó részét. Csak Lisszabonban 15 000 ember veszítette életét. A királyi család épp belémi kastélyában tartózkodott, emiatt sérülések nélkül úszták meg az eseményt. Lisszabon legszebb épületeiből is számtalan elpusztult a bennük lévő arannyal, értékes bútorokkal és festményekkel együtt.
Ha egy törésvonal mentén kőzetblokkok egymáshoz képest elmozdulnak, rugalmas hullámok keletkeznek, amelyek szétterjednek a föld belsejében. Ezek a hullámok a nagyobb távolságban lévő településeket is képesek megrázni. A rengés fokától függ, hogy mit tapasztalnak az emberek, milyen károk keletkeznek az épületekben.
Hazánkra mennyire jellemzőek a földmozgások?
Magyarország a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, hiszen minden esztendőben van néhány földrengés, amelyek érezhetőek. Ettől függetlenül a károkat okozó nagyobb földrengések ritkák.
Mint szakember, mi a véleménye erről a három földmozgásról?
Valóban szokatlan, hogy ilyen rövid idő alatt annyi érezhető földrengés történjen, de ettől függetlenül nem kell messzemenő következtetéseket levonni. Nem kell megijednünk, nem nőtt meg Magyarország földrengés veszélyeztetettsége. A jelenséget érdekességnek nevezném.
Mennyire számít erős földrengésnek?
Az ilyen rengések nem tudnak kárt okozni, a lakosság attól függetlenül érezheti. Maximum ijedséget okozhat a lakosság körében. Azok a rengések okozhatnak nagyobb károkat, amelynek a magnitúdója meghaladja a 4-es értéket.
Milyen lehetőségünk van az előrejelzésen kívül az erősebb földrengések emberi és anyagi kárának csökkentésére?
Az elmúlt években fogadtak el egy olyan építési szabványt, aminek értelmében az új
épületeket úgy kell megtervezni és felépíteni, hogy a hazánkban előforduló földrengésektől védettek legyenek.
