Kihangsúlyozta azonban a 27 tagországra egyaránt érvényes "szigorú és egyszerű pénzügyi szabályok" fenntartásának szükségességét.

Magyarország nyolc további, többségében kelet-európai uniós tagországgal együtt engedményért fordult az EU-Bizottsághoz a Növekedési és Stabilitási Szerződésben rögzített adóssági és költségvetési deficit előírások teljesítésében, arra hivatkozva, hogy a nyugdíjrendszer megreformálása területén tett erőfeszítéseik rövid távon megnövelték ugyan költségvetési kiadásaikat, de hosszú távon fenntarthatósági előnyökkel járnak.

"Belátom a nyugdíjreform szükségességét az EU-ban. A kérést ezért komolyan vesszük" - mondta Olly Rehn, hivatkozva a kilenc ország pénzügyminiszterétől kapott levélre. A kéréssel összefüggésben a szigorúbb uniós költségvetési ellenőrzés bevezetéséről szólva Olly Rehn rámutatott, hogy vannak tervek a korábbinál gyorsabb szankciók alkalmazásáról a Szerződésben foglalt adósság- és deficitelőírásokat megsértő országok ellen. Az uniós előírások a költségvetési hiányt a GDP 3 százalékában, az államadósságot pedig a GDP 60 százalékában korlátozzák. Az utóbbi időben azonban a tagországok többsége megsértette vagy az egyik, vagy mindkét előírást.

Olli Rehn kihangsúlyozta, hogy a "korai" szankciókkal el lehetne érni, hogy az érintett országok megelőző intézkedéseket vezessenek be, mielőtt még a helyzet kezelhetetlenné válna. A biztos szerint az európai gazdaság "robosztus fellendülésnek" örvend, de a növekedés üteme "egy kissé egyenetlenül" oszlik meg az unión belül. Szükségesnek tartja a "szuverén adósságpiaci felfordulás" uniós szintű kezelését, mint a piaci bizalom helyreállításának legfontosabb feltételét.

Hangsúlyozta, hogy miközben egyes országoknak, például Nagy-Britanniának és Spanyolországnak fel kell gyorsítania a költségvetési megszorító intézkedések bevezetését, a nagyobb uniós tagországokban, mint Németországban, Franciaországban és Hollandiában "nem kell elkapkodni a költségvetési szigorítást. Ezeknek nem kell megtenniük a költségvetési kiigazításokat 2011-ig, "ami annyit jelent, hogy az év végéig folytatódhatnak a pénzügyi ösztönző programok."

Olli Rehn szerint Európa pénzügyi stabilitásának megerősítésével és a szuverén adósságszolgálati krízis rendezésével járulhat hozzá a fenti egyensúlytalanság rendezésére tett globális erőfeszítésekhez.