Adó helyett önkéntes hozzájárulást?

A müncheni újság szerint ennek az "önkéntes vállalásnak" a fejében a kormány lemondana arról, hogy - a már eldöntött fűtőelem-adó mellett - további illetékkel csapolja meg a konszernek profitját. Utóbbit az atomerőművek meghosszabbított üzemideje nagy mértékben növelné, hiszen a régebbi építésű reaktorok zöme adózási szempontból már nullára le van írva, vagyis minden üzemóra tiszta nyereséget hoz a konszerneknek.

Az üzemidő meghosszabbítása körül kemény csaták folynak még a keresztény-liberális koalíción belül is. Norbert Röttgen környezetvédelmi és reaktorbiztonsági miniszter 6-8 évben gondolkodik, pártjának (CDU) korifeusai 14-30 évi hosszabbítás mellett kardoskodnak. A CSU és a kisebbik koalíciós párt, a liberális FDP viszont azt akarja, hogy az atomerőművek mindaddig működhessenek, amíg megújuló energiaforrások maradéktalanul ki nem váltják őket. Szakemberek szerint ez utóbbi forgatókönyv 2050 előtt semmiképpen sem valószínű.

Angela Merkel kancellár csütörtökön, a lingeni atomerőművet fölkeresve arra célzott, hogy a kormány újabb illetéket készül kivetni a nukleáris erőműveket üzemeltető négy konszernre (EON, RWE, EnBW, Vattenfall). Az így befolyó pénzt a megújuló energiaforrások bővítésére és hatékonyabb kiaknázására fordítanák.

A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint azonban Berlinben időközben arra a következtetésre jutottak, hogy a konszernek háromszoros "megcsapolása" (adó, illeték, valamint az erőművekkel szemben támasztott biztonsági követelmények szigorítása, amely szintén sok pénzbe kerülne) nyomán számos erőmű üzemeltetése gazdaságtalanná válna. Ezért az elképzelésből csak a fűtőelem-adó (a reaktorokban használt hasadóanyag minden grammja után 220 euró) maradna meg, amit kiegészítene a cégek "önkéntes hozzájárulása" a megújuló energiaforrások bővítéséhez. A lap szerint utóbbi feltehetően az Északi-tengeren létesítendő újabb szélkerék-erőművekkel valósulna meg.