Miért sikeresek és miért lehet újra elővenni ezeket a műsorokat: mi a vonzerejük/titkuk?

Az emberek kukucskáló igényét elégítik ki ez a típusú műsor is, ezzel mindenki tisztában van, ezért kicsit tovább is mennék a válasszal. Emberi fajtánk specialitása, hogy kíváncsiak vagyunk arra, mi lehet a többi ember fejében. Szeretnénk tudni mire gondolhat a másik, mit szeretne elérni, milyen céljai vannak…

Az állatvilágból talán éppen ez a kíváncsiság ragadott ki bennünket, ez tett szociális lénnyé. A műsor titka tehát az, hogy egyik alapvető biológiai szükségletünkhöz nyúl hozzá, mert betekinthetünk mások életébe és gondolataiba és ezáltal kielégítődik az az igényünk, hogy jobban észleljük a másik személyt. A Való Világ és az ahhoz hasonló műsorok kifordítják az embereket.

Látjuk, ahogy barátkoznak, ahogy hazudoznak, ahogy szeretik egymást és láthatjuk őket a titok szobában is, ahol „egymásba vájják a kést”. A show struktúrája erre kényszeríti őket, ami egyébként a diktatúrák légkörét hozza vissza. De nem ez vonzza igazán a nézőket, hanem hogy megnézhetik, mi jár az emberek fejében: hogyan viselkednek és igazából mit gondolnak. Járunk-kelünk a világban, az utcákon, a munkatársaink között és fontos, hogy jól felismerjük valódi szándékaikat.

Vajon elég idő telt el ahhoz, hogy a Való Világ 4 olyan sikeres legyen, mint az elődjei?

Abszolút. Azóta felnőtt egy generáció, mely erről semmit sem tud. Annak idején nagyon el voltak keseredve az értelmiségiek, hogy mostantól kezdve csak valóságshow-kat fogunk nézni és ez el fogja lepni a médiát. Én már akkor azt jósoltam – ami később be is igazolódott –, hogy ezek ki fognak merülni és csak egy hosszabb szünet után fognak visszatérni.

Bevallom, nem gondoltam, hogy ilyen hosszú lesz a szünet, mert ennél kevesebb is elég lett volna. Tehát, ha csak ezen múlik, minden bizonnyal üzletileg sikeres lesz a műsor.

Mennyire károsítja az emberek világképét egy ilyen műsor?

Kétségtelen, hogy meg van a maga erkölcsromboló ereje. Arra tanítjuk a gyerekünket, hogy ne nézzen be mások lakásának kulcslyukán, itt mégis ezt tesszük. Ha sétálunk az utcán nem megyünk oda egy csókolózó párhoz, hanem inkább udvariasan elfordítjuk a fejünket, miközben persze érdekel bennünket, hogy mit csinálnak.

Ez a fajta erkölcsi érzék benne van a szociális viselkedésünkben és ezeket rombolják a valóságshow-k. Ki tudja, hogy ezek után mennyire válnak érzéketlenné az emberek, és mennyire lesznek pofátlanok. Azonban más szempontból is súlyos támadások érik ezeket a műsorokat.

A szereplők nem adhatják fel a méltóságukat és a szabadságukat, még akkor sem ha aláírnak egy szerződést. Ez rombolja az emberek erkölcsi értékét, mert valójában nincs az a pénz amiért érdemes feladni a szabadságot.

Milyen hatást gyakorol a gyerekekre egy valóságshow?

A gyerekekkel az a helyzet, hogy ők - a régebbi kutatások - szerint egyfelől mindent tudnak ami a "házban" történt, másfelől "ciki" volt lelkesedni a sorozatért, sőt még nézni is. Vagyis nem azonosulnak feltétlen a szereplőkkel, inkább elhatárolódtak tőlük... Attól még, hogy valamire odafigyelünk, az nem jelenti azt, hogy szeretjük is.

A gyerekek szubkultúrája és a saját közegükbe tartozása erősebb, mint amennyire kártékony egy ilyen műsor. Attól még, hogy beszélnek róla, sőt, nézik is, még nem akarják lemásolni a szereplők viselkedését. Sok esetben épp az fogalmazódik meg bennük, hogy-hogy nem szeretnének viselkedni. De van kivétel is.

Azok a gyerekek, akik sokat vannak egyedül és nézik ezeket a show-kat, és más érték nem rakódik rájuk, azoknál sokkal komolyabb hatása lehet a valóságshowknak. Nevezetesen egy receptet kapnak arra, hogy-hogy lehet kiemelkedni a semmiből és előfordul, hogy elkezdenek ők is hasonló karrierre vágyni.

Jó a média világának, hogy például a Való Világ szereplőkből sztárok lesznek?

Nem mindegyikből lesz sztár, amit a korábbi példák is igazoltak. Csak az tud a felszínen maradni, aki más celeb képességekkel is rendelkezik és elég extrovertált. Legtöbbször épp a fordítottja történik, a szereplők a műsor után összeroppannak. Miután vége van a felhajtásnak és a celebségnek, utána egy légüres térbe kerülnek, amibe sokan tönkremennek.

Nem lehet előre megmondani, hogy ki és hogyan viseli majd ezt a hirtelen felkapást, majd eldobást. De visszatérve a kérdésre, a médiának szüksége van új, akár egyszerhasználatos sztárokra is.

Mennyire férhet bele egy valóságshow a Szalai Annamária-féle várható médiapolitikába?

Semennyire sem fér bele, de nem ez a kérdés. Inkább az, hogy amit értékrendszerében meghatározónak és követendőnek tart Szalai Annamária, azt mennyire lehet a piacon érvényesíteni. Óriási lobbi érdekek és pénz mozog ekörül… Az egyik oldalon megjelenik az értékrendszer, a másikon pedig a pénz, és ezek egymással kompromisszumot szoktak kötni.

Azt is mondhatjuk, hogy a prostitúció egy elítélendő dolog, de a piacon mégis ott van. Úgyhogy az ilyen műsoroknak a kiszorítása, az másfajta problémákat is felvethetne. Nemcsak pénztől és üzleti vállalkozásoktól esnének el emberek, hanem ott van a szocializmus példája is. A szocialista televíziózás arról szólt, hogy megmondták, hogy mi helyes és mi helytelen, illetve, hogy milyen ideológiára kell tanítani az embereket.

És mi lett ennek az eredménye?! Hogy nem nézték azokat a műsorokat, amiket rájuk akartak kényszeríteni, vagy sokkal jobban megnőtt a tiltott gyümölcs iránti érdeklődés. Mivel nincsenek lezárva a médiahatárok, megtalálná a módját ez a műfaj is, hogy más csatornákon eljusson hozzánk. Ki tudja, hogy ez hosszú távon mihez vezetne… Ha például húsz éven keresztül Szalai Annamária határozná meg, hogy Magyarország mennyiben más média világot teremthet, mint az összes többi ország, akkor ez már bizonyos értelemben szocializmus lenne.

Ennek a visszacsapása rosszabb lenne, mint ha kompromisszumot kötöttek volna. De nem is hiszem, hogy ezt meg tudná csinálni, mert túl erős nyomás érvényesülne rajta. Korlátozni és vagdosni a vadhajtásokat, azt tudják majd az új hatóságok, talán erősebben is mint az ORTT – és ez helyes is –, de az ilyen típusú műsorok teljes betiltását én nem tartom reálisnak.


Megkerestük Szalai Annamáriát, a Nemzeti Média-és Hírközlési Igazgatóság elnökét, aki többször is kifejtette véleményét arról, hogy nem szeretne erkölcsromboló műsoroknak teret adni a magyar médiában, ám elfoglaltságaira hivatkozva nem kívánt nyilatkozni.

A korábban vele készült interjút, itt olvashatják.