Osztályzás, János Vitéz, nyári szünet, tanévnyitók. Sabján Ilona pszichológust kérdeztük arról, mennyire izgulnak ilyentájt a gyerekek, és vajon mit tanítunk nekik rosszul.
2010. augusztus 29. vasárnap 15:59 - Gyülvészi András
Hogyan érinti a gyermeket, ha eddig szöveges értékelést kapott, viszont most át kell állnia egy osztályzatokkal értékelő rendszerre?
Pisa-mérés
Mivel a PISA egy gazdasági alapon létrejött szervezet megrendelésére készül, célja elsősorban a mindennapi életben használható tudás vizsgálata. A mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekből és készségekből felépülő, az adott tudományterületen érvényes tudásra összpontosít. Azt méri, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésekor és értelmezésekor; vagy mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát, ha ilyennel találkoznak. (Wikipédia)
Én eleve nem értettem egyet azzal, hogy ne osztályozzanak, hiszen a teljesítményhez erőfeszítés kell. A probléma, hogy lényeges különbségek lehetnek abban, ahogy a szülők a szöveges értékelést értelmezik, ráadásul a gyors visszajelzés hatékonyabb. A gyerekeknek ezt fel kell dolgozniuk. Ahogy a tanulnak, úgy fognak viszonyulni az életben a munkához, az lesz az attitűdjük.
Ettől a tanévtől kezdve újra lehet buktatni alsó tagozatban a szülő beleegyezése nélkül is. Erről hogyan vélekedik?
Tökéletesen egyetértek, mert az alapokat meg kell tanulni. Én magam is számtalan esetben találkoztam avval, hogy ötödikben kiderült, nem tudott írni és olvasni egy gyermek. Várunk a beérésre, miközben egy csomó információt leviszünk az alsó tagozatba, amire nem lenne szükség, hiszen információért elég, ha megtanulunk gombokat nyomogatni, és van internetünk.
A legfontosabb, hogy az alapműveleteket készségszinten elsajátítsák alsóban, nincs szükség arra, hogy harmadikban környezetismeretet, kémiai és fizikai kölcsönhatásokat tanítsunk, amit nem értenek és csupán magolás az egész iskolai munka.
Egy svéd érettségizett átlagosan jobban teljesít értő olvasásban, mint egy magyar diplomás. Ennek az okát is abban kell keresnünk, hogy minden áron ismeretanyagokat szeretnénk tanítani a gyerekeknek?
Igen. Mivel nem gyakorolják az olvasást, nagyon kimerülnek annak technikai kivitelezésében.
Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár nem rég azon aggodalmának adott hangot, miszerint a nemzeti műveltségből kikopni látszik a János Vitéz, és átveszi helyét a Harry Potter. Persze jó lenne szépirodalmat oktatni, de a lényeg mégis az olvasás megtanítása, amire adott esetben alkalmas lehet a Harry Potter, főleg, ha egy gyermek szívesen forgatja. Ezt jól látom?
Abszolút, hiszen ha nem tud olvasni, akkor nem fog semmit levenni a polcról, sem a János Vitézt, sem a Harry Pottert. A lényeg – még egyszer mondom – az alapműveletek készségszintű elsajátítása.
Évnyitó előtt állunk. Ilyenkor a szülők mire figyeljenek? Hagyni kell a gyereket, had pihenjen még ebben a pár napban, vagy nem árt fölkészíteni az évkezdésre?
Hagyni kell a gyerekeket, had örüljenek a maradék nyárnak. De én azt gondolom, a legtöbb gyerek vágyódik az iskolába, na nem a tanulásért, hanem a barátai miatt. Nyáron nagyon elmagányosodnak, nehezen teremtenek kontaktust, maximum az interneten, de az a kapcsolat olyan amilyen.
Az iskola lehetőség, találkozások kerete, amire gyakran szükségük van, hiszen önállóan nagyon nehezen mozdulnak: nem igazán hívják el egymást.
Akkor a nyár vége már inkább várakozás?
Baromira unatkoznak nyáron. Nem tudják, hogy igazából mit kezdjenek magukkal. Nyilván mondják, hogy az iskola milyen szörnyű, de közben azért jókat buliznak.
***
A HírExtra interjúja Hoffmann Rózsával
itt olvasható.
