EU: a békéhez kellenek a balkáni államok

Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Koszovó minisztereinek felszólalásaiból kitűnt, a balkáni országok kételkednek abban, hogy az Európai Unió komolyan elköteleződött a régió csatlakozása mellett.

"Az EU határozott támogatására van szükségünk, nemcsak egy ködös csatlakozási ígéretre" - mondta Besim Beqaj koszovói Európa-ügyi miniszter. Jelenleg a koszovóiak 90 százaléka támogatja az uniós tagság gondolatát, de Beqaj szerint a jövőben megfogható és valóságos eredményekre lesz szükség.

A tárcavezető ezért fel is szólította az EU-t, hogy minél gyorsabban szüntesse meg a koszovói állampolgárokra vonatkozó vízumkötelezettséget.

A boszniai külügyminiszter is hasonlóan vélekedett: szerinte az embereknek ösztönzőkre van szükségük, hogy elfogadják a csatlakozáshoz szükséges reformokat. Alkalaj ugyanakkor kiemelte: érthető, hogy az "EU nem akarja importálni a problémákat", és a térség konfliktusait meg kell oldani.

Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter kijelentette: a balkáni államoknak tudatosítaniuk kell, hogy akkor nyerhetik el egy harmadik fél bizalmát, ha képesek lesznek megbízni egymásban.

David Serwer amerikai külpolitikai szakértő Szerbia szerepét emelte ki az etnikai konfliktusok rendezésében. Serwer szerint Belgrád "a 19. század politikáját űzi", és még mindig nem adta fel területi igényeit Koszovóval és Boszniával szemben.

Mivel a szép szó nem használt, a jövőben szülői szigort kell alkalmazni Szerbia helyes útra tereléséhez. "Szerbia le kell hogy mondjon területi ambícióiról, és csak Európára szabad összpontosítania. Egyedül így oldhatóak meg a problémák" - mondta.