Martonyi: egységben Romániával

A magyar külügyminiszter a román diplomáciai külképviseletek vezetőinek éves konferenciáján tartott előadást a magyar külpolitika fő irányairól a jövő évi európai uniós elnökség tükrében. Mint fogalmazott, ezt a meghívást úgy tekinti, mint a két ország közötti stratégiai partnerség és barátság alapján épülő, egyre szorosabb kapcsolatok kifejeződését. E meghívásnak különleges időszerűséget ad - mondta -, hogy az európai integráció most nagyon fontos fejlemények előtt áll, és hogy Magyarország a jövő év első felében a soros elnöki tisztséget fogja betölteni.

Emlékeztetett arra is, hogy épül egy szélesebb, regionális szintű együttműködés, amelyet "tágabb", illetve "új" Közép-Európának neveznek, és amelynek mindkét ország nagyon fontos szereplője.

Az Európai Unió jövendőbeli döntéseit illetően Románia és Magyarország érdekei szinte minden kérdésben azonosak - mondta a magyar diplomácia vezetője. Előadásában és az azt követő sajtónyilatkozatában egyaránt jelezte: Románia és Magyarország erősíteni akarja a kohéziós politikát, bővítve az ezt elősegítő forrásokat, meg akarja őrizni és erősíteni kívánja a közös agrárpolitikát, minden eszközzel egy közös energiapolitika kialakulására törekszik. Érdekeltek abban is, hogy az Európai Külügyi Szolgálatban megfelelő képviseletet kapjanak az új tagállamok is - tette hozzá.

A magyar elnökség idején Romániának és Bulgáriának a schengeni övezet teljes jogú tagjává kell válnia, márciusban meg kell szűnnie a határellenőrzésnek - mondta Martonyi János. Hangsúlyozta: a magyar elnökség alatt el kell majd fogadni a mindkét ország számára különlegesen fontos Duna-stratégiát. Ugyancsak a magyar elnökség idején kell befejezni a Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalásokat, ezáltal meg kell mutatni a többi nyugat-balkáni országnak, hogy igenis van lehetőség a csatlakozásra - mondta a külügyminiszter. Szerinte mindezekben a kérdésekben teljes az egyetértés Románia és Magyarország között.

Teodor Baconschi román külügyminiszter ugyancsak hangsúlyozta a két ország közös érdekeltségét az európai integrációs folyamatban, különösen a Duna-stratégia és a közös energiapolitika terén. A két külügyminiszter a konferencia után külön is megbeszélést folytatott.