Hawking professzor, a brit tudomány legnagyobb kortárs gondolkodója jövő héten megjelenő, The Grand Design (A nagy terv) című művében - amelynek társszerzője Leonard Mlodinow amerikai fizikus - elismeri: jóllehet a lehetséges változatok sokasága számszerűleg kifejezhetetlen, olybá tűnik azonban, hogy azt az univerzumot, amelyben az emberiség is él, "testre szabott" fizikai törvények szabályozzák, éppen olyanok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ismert világ jelenlegi formájában létezhessen.

A tudós szerint e törvényektől alig-alig lehetséges bármiféle eltérés, ellenkező esetben a világmindenség - benne a földi élettel - egyáltalán nem jöhetett volna létre.

Ezt persze nem könnyű megmagyarázni, és természetszerűleg vetődik fel a kérdés, hogy miért van ez így.

Hawking és Mlodinow könyve - amelyből a csütörtöki The Times ismertet előzetes részleteket - számításokkal illusztrálja a látható világmindenség létezéséhez szükséges természeti törvények "szélsőségességig menő finomhangoltságát".

A szerzők megállapítják például: ha a protonokat és a neutronokat az atommagban egyben tartó erő mindössze 0,5 százalékkal különbözne a ténylegestől, már nem lett volna lehetséges az élet jelenleg ismert formájának a kialakulása.

A professzor idézi nagy tudóselődjét, Isaac Newtont, aki úgy vélekedett, hogy a Naprendszer sem alakulhatott ki a káoszból pusztán a természet törvényei alapján, és az univerzum egészében tapasztalható "rendet" is Isten teremtette és őrizte meg eredeti állapotában.

A világhírű brit tudós, aki tavalyi visszavonulásáig ugyanazt a tekintélyes matematikaprofesszori tisztséget - Lucasian Professor - töltötte be a Cambridge-i Egyetemen, mint annak idején Newton, azt írja: könnyű megérteni, ha valaki erre a következtetésre jut.

A valószínűtlen egybeesések sokasága, amely lehetővé teszi az ismert világ létezését, valamint saját világunk "emberbarát" felépítése valóban rejtélynek tűnhetne - akkor, ha a mi Naprendszerünk lenne az egyetlen az egész világegyetemben.

Azonban 1992-ben bizonyítást nyert az első, más csillag körül keringő bolygó létezése, és azóta több száz ilyen Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel a tudósok, akik közül kevesen kétlik, hogy az univerzum csillagmilliárdjai körül számtalan további bolygó rója útját.

Mindezen számok ismeretében már sokkal kevésbé jelentősek a saját Naprendszerünkön belüli véletlen egybeesések - például a társ nélküli központi csillag jelenléte, vagy a naptömeg és a Nap-Föld távolság szerencsés kombinációja -, és így e tényezőket jóval kevésbé kell egyértelmű bizonyítéknak tekinteni arra, hogy a Földet "gondos tervezéssel" valaki éppen az embernek kedvező formában hozta létre - érvel Hawking és amerikai szerzőtársa.

Mivel léteznek olyan törvények, mint például a gravitáció, e törvények alapján a világegyetem "képes megteremteni, és meg is teremti magát a semmiből ... így nincs szükség Isten segítségül hívására a világmindenség mozgásba hozásához" - áll a jövő csütörtökön megjelenő műben.

A könyv szerint éppen annak a felismerésnek az alapján, hogy naprendszerek milliárdjai léteznek, a saját univerzumunkat szabályozó törvények finomhangoltsága is magyarázható azzal, hogy "univerzumok sokasága létezik, mindegyik a maga fizikai törvényeivel".

Az új teóriák alapján az olyan univerzumok száma, amelyek más, saját törvényszerűségek alapján jöttek létre, akár tíz az ötszázadikon is lehet - utalnak rá a szerzők.