Ma ül tárgyalóasztalhoz Mahmúd Abbász és Benjamin Netanyahu a 2003-ban kidolgozott béketervezet jegyében, melyet az USA, az EU, az ENSZ és Oroszország kvartettje fémjelez. Az évekkel ezelőtt megkezdett egyezkedések 2008-ban szakadtak meg, amikor Izrael behatolt a Gázai övezetbe.

Netanyahu, aki csak tavaly fogadta el a kvartett által megtervezett kétállamos megoldást, azt nyilatkozta, reméli, hogy meg tudnak valósítani „egy elismerésen, biztonságon, stabilitáson és gazdasági jóléten alapuló békét, mely nekünk és gyermekeinknek is fennáll majd.”

Abbász sürgette Izraelt, hogy „ne szalassza el ezt a történelmi lehetőséget a békére.” Továbbá kifejtette, "ha csak egy százalék esély is van a béke elérésére, Palesztina küzd érte."
Simon Peres izraeli elnök hangsúlyozta, ahhoz továbbra is ragaszkodnak, hogy a jövőbeli palesztin állam demilitarizált legyen.

Az évek óta húzódó közvetlen és közvetett tárgyalások sikertelensége ellenére, még mindig vannak olyan illúziók, hogy az új közvetlen tárgyalások pontot tehetnek a szentföldi ellenségeskedés végére. George Mitchell, Obama közel-keleti békekövete szerint az amerikai elnök által kitűzött egyéves időkeret az ügy súlyának ellenére reális. „Úgy hisszük, ezek a tárgyalások befejezhetők egy éven belül” – mondta Mitchell. „Kitartással és türelemmel elkötelezzük magunkat arra, hogy egy sikeres megegyezésre próbáljuk bírni őket.”

Azonban a békefolyamat ennél sokkal törékenyebb. Az izraeli telepek további létesítése, Netanyahu koalíciós partnereinek befolyása, vagy a Hamasz erőszakos akciói bármikor beleköphetnek az amerikai békelevesbe. Ráadásul az egész konfliktus olyan érzékeny pontokkal átszőtt, mint például Jeruzsálem státusza, melyet mindkét ország sajátjának szeretne tudni, illetve a palesztin menekültek sorsa, akik az izraeli megszállás elől menekültek el.

Kétszer két tűz között

A békefolyamatok első tesztje szeptember 26-án lesz, amikor véget ér Izrael ideiglenes haladéka az új telepek építésére az elfoglalt Ciszjordánia területén. Abbász ugyanis leszögezte, nem hajlandó béketárgyalásokat folyatatni, ha az izraeli telepek létesítése nem szűnik meg. „Az izraeli kormány teljes felelősséget vállal a tárgyalások kudarcáért és összeomlásáért, ha folytatja a telepes terjeszkedést az elfoglalt palesztin területeken”- jelentette ki Abbász egy múlt heti beszédében.

Abbászt rengeteg belső bírálat érte már pusztán azért is, mert hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. Egyesek azért kritizálják, mert nem biztosította be a tárgyalások előtt az izraeli engedményeket. A Gázát uraló Hamasz, mely Ciszjordániában is jelen van, elutasít mindennemű kapcsolatot Izraellel.

Mindeközben Netanyahura is nyomás nehezedik koalíciós partnerei részéről, akik érdekeltek a telepesítés folytatásában. A kormánytagok elleneznek bármilyen kedvezményt a palesztinok részére. Olyannyira, hogy az egyik párt egyházi vezetője múlt heti szombati prédikációjában azt mondta, a palesztinoknak és Abbásznak „el kellene pusztulniuk a világból”. Az ultra-ortodox Shas Párt alapítója, a rabbi Ovadia Yosef szintén „Izrael gonosz, keserves ellenségeként” írta le a palesztinokat. Az érintett felek közeledési szándékainak komolyságát mutatja, hogy Netanyahu hivatala és az Egyesült Államok is egyből reagált a rabbi beszédére, hangsúlyozva a palesztinokkal való megállapodás fontosságát.

Elemzők szerint a tárgyalások egyik lehetséges kimenetele a telepesítések befagyasztásának egy olyan variációja, mely megengedne néhány további, járulékos ciszjordániai építkezést, mellyel Netanyahu lecsillapíthatná jobboldali koalíciós partnereit.

Egy ilyen megállapodást azonban nehéz lenne lenyelnie Abbásznak, aki politikailag meggyengülve kezd a béketárgyalásokba, ugyanis 2009 januárjában hivatalosan lejárt miniszterelnöki megbízása. A Palesztin Felszabadítási Szervezet arra hivatkozva hosszabbította meg kinevezését, hogy a Fatah és a Hamasz közt kiéleződött ellentétek lehetetlenné teszik egy palesztin választás megtartását.

Vérrel övezett béke

Árnyként vetül a békefolyamatokra az a terrorakció, melynek során agyonlőttek négy izraeli civilt a tárgyalások előestéjén Ciszjordániában. Tegnap a palesztin biztonsági erők százötven Hamasz tagot tartóztattak le, miután a katonai szervezet felelősséget vállalt az eseményekért. Abbász így akarta jelezni mind a Hamasznak, mind pedig Izraelnek, hogy elkötelezett az új béketárgyalások felé.

A Hamasz akciója után Netanyahu is hangsúlyozta, nem állíthatják meg az Abbásszal való egyezkedést, ugyanakkor hangsúlyozta Izrael biztonsági igényeit. „Nem hagyjuk az izraeli civilek kiontott vérét büntetlenül.” Az Egyesült Államok pozícióját jól mutatja, hogy az eseményeket követően Hillary Clinton új biztonsági garanciát ajánlott fel az izraelieknek.

A tárgyalásokból kizárt Hamasznak így is meghatározó szerepe lesz a békefolyamat eredményeiben. Az iráni támogatottságú szervezet által uralt gázai övezet a jövőbeli palesztin állam részét képezné, s így megvan a lehetősége szabotálni a tárgyalásokat bármely pillanatban.

Kérdéses, hogy a most megkezdett béketárgyalások meg tudnak e birkózni egyrészről a telepek építését szorgalmazó izraeli jobboldal érdekérvényesítő törekvéseivel, másrészről a mélyen megosztott palesztin politika kompromisszum képtelenségével. Clinton úgy hiszi, a legfontosabb kérdésekben – az államhatárok, az izraeli telepek és a palesztin menekültek ügyében – születhet megállapodás a felek közt egy éven belül. „Létezik, egy hiedelem sokak közt, hogy a status quo fenntartható. Azonban a demográfia dinamikája, az ideológia és a technológia ezt lehetetlenné teszik.” – nyilatkozta korábban Clinton. „A jelen helyzet fenntarthatatlan"