"A világban élő egyetlen magyarról sem szabad lemondanunk, mert minden elveszett identitással hasad ez a lélek." - fogalmazott a köztársasági elnök. A megmaradáshoz, az erős azonosságtudathoz, a közös nemzethez tartozás alapját képező értékeket, mint a nyelv, a kultúra, a történelem, egyedi léthelyzetben kell "kapaszkodóként" használni - vélekedett a köztársasági elnök.
Azt, hogy egy bárhol a világban élő fiatal meg tudja-e, meg akarja-e élni magyarságát, olyan személyes élmények határozzák meg, mint hogy miként találkozik a magyar kultúrával, vagy az, hogy mennyit és hogyan hallja a magyar nyelvet. Ebben óriási a politikusok, a határon túli magyar szervezetek, a külföldi kulturális intézetek, lelkészségek és a tudomány szerepe - mutatott rá Schmitt Pál. A szórványban élőknek csak akkor van esélye magyarnak maradni, ha az összetartozás alapját képező értékek "érdekké", nemzeti, magyar érdekké válnak - hangsúlyozta.
Az államfő röviden kitért a kettős állampolgársági törvény módosítására is. A magyarságot összetartó lelki, érzelmi ragaszkodást most jogi kapcsolattal is megpecsételheti a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát segítő törvény - mondta. "Mint egy kinyújtott kéz, lehetővé teszi, hogy még jobban támaszkodhassunk egymásra" - fogalmazott üzenetében a köztársasági elnök.
A konferencia megnyitóján jelen volt Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, Németh Krisztina bécsi magyar főkonzul, Ivanics Ferenc Győr-Moson-Sopron megyei országgyűlési képviselő (Fidesz), valamint Rudolf Geisler, Felsőpulya város polgármestere és Burgenland tartomány képviselői. A tanácskozás első helyszínéről elnevezett Kufstein konferenciát 1990 óta minden második évben tartják meg. 1996 óta a burgenlandi Felsőpulya ad otthont a rendezvénynek.
