Elmarad 13 kisebbségi választás

A kisebbségi választást akkor tűzte ki a helyi választási bizottság augusztus elejéig, ha a kisebbségi választói jegyzékben a választás kitűzésének napján legalább 30 választópolgár szerepelt.
A települési kisebbségi választáson független jelöltek nem indulhatnak, kizárólag jelölőszervezetek állíthatnak jelöltet, a jelölteket a helyi választási bizottságoknál szeptember 3-án 16 óráig lehetett bejelenteni.

A választás megtartásának feltétele, hogy legalább négy jelölt induljon; ha nincs jelölt vagy a jelöltek száma négynél kevesebb, a választás elmarad és már csak a következő általános választáskor van mód települési kisebbségi önkormányzati választás megtartására.

Az OVI adatai szerint a legtöbb - négy-négy - kisebbségi választás a cigány és a szlovák kisebbségnél marad el. A cigány kisebbség esetében a Pest megyei Tóalmás, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Győrtelek és Tiszakerecseny, valamint a Veszprém megyei Nyárád településen nem sikerült legalább négy jelöltet állítani. A szlovák kisebbség esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Martonyi, Szendrő, Szendrőlád és Szinpetri településen marad el a kisebbségi választás.

Két választás marad el a német kisebbségnél: Baranyában Oroszló, Fejér megyében Bicske marad kisebbségi önkormányzat nélkül. Két választás marad el a szlovén kisebbségnél is, mindkettő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Miskolcon és Szalonnán. Egy választás marad el a horvátoknál: szintén Borsodban, Abaújszántón.