A Raiffeisen Bank közleménye szerint a reprezentatív mintán elvégzett kutatás során ezer 15-69 év közötti lakost kérdeznek meg személyes megtakarítási szokásaikról. Az index értéke - most először - nem mutat jelentős változást az előző negyedéves eredményhez képest, azzal a különbséggel, hogy a lakossági megtakarítási képesség kis mértékű csökkenését jelzi.

"A bizonytalannak ítélt jelen mellett érzékelhető, hogy a lakosság a megtakarítások tekintetében pozitívan tekint a jövőbe, jobbnak ítéli jövőbeni pénzügyi lehetőségeit a jelenleginél. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi csökkenő megtakarítási képesség ellenére optimista és bizakodó a befektetői hangulat, ami az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos felfokozott várakozásokkal van összefüggésben" - idézi a közlemény Soós Csabát, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettesét.

A második negyedéves index a megtakarítási szerkezet változatlanságát jelzi, vagyis a megtakarítással rendelkezők továbbra is "kivárnak", illetve a korábbi akciós lekötött betétek lejáratáig tájékozódnak az egyéb befektetési lehetőségekről, valamint arról, hogy a kormány által bevezetni kívánt "bankadó" hogyan érintheti a különböző megtakarítási formákat. A felmérés szerint egyre inkább előtérbe kerülhetnek a tartós befektetések és megtakarítási lehetőségek.

"A megtakarítási attitűd változatlansága továbbra is a bankok iránti bizalmat jelzi, a válaszadók közel fele bízik a bankokban, míg bankellenesnek kevesebb mint ötödük tekinthető. Azt azonban még a bankokkal szemben bizalmatlanok közül is sokan elismerik, hogy a pénz azért jobb helyen van a bankokban, mint otthon" - mondja Bacher János, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója. A felnőtt lakosság 21 százaléka rendelkezik megtakarítással. Az GfK felmérése szerint az elmúlt 10 évben e tekintetben 2004-ben volt a legjobb a helyzet, amikor a válaszadók még több mint 37 százaléka gondolta, hogy említésre méltó tartalékai vannak. A mélypont 2008 végére következett be, amikor is csaknem minden ötödik magyar élvezhette megtakarításainak biztonságát.

A felmérésből kiderül, hogy a lakosság meglehetősen borúlátó mind jövedelmének, mind megtakarításainak változásával kapcsolatban. Egy kicsit több mint 10 százalékos bizakodó réteg mellett majdnem 20 százalékos a szkeptikusok aránya. A lakosság jelentős hányada nem számít érdemi változásra sem megtakarításait, sem jövedelmét illetően.

A megtakarítások képzésével kapcsolatos attitűd továbbra sem mozdult el a mélypontról. A jelenlegi gazdasági helyzet mindössze a megkérdezettek 4 százaléka szerint kedvez a megtakarításoknak, háromnegyedük egyértelműen cáfolja ezt. A felnőtt lakosság alig több mint negyede szokott családi költségvetést készíteni, ami a havi rendszeres, vagy egyéb kiadásokat és bevételeket tartalmazza. A lakosság jelentős részének első dolga a rendszeres, fix kiadások rendezése, és mindössze 6 százalékuk kezdi megtakarítással a havi bevétel elosztását. Akik készítenek családi költségvetést, azokra jellemzőbb a "fiskális fegyelem": 87 százalékuk a havi jövedelemből először kifizeti a számlákat - ismerteti a közlemény.