Horváth Csaba „jó híre” már mindenkinek ismerős. Díjmentes tömegközlekedést és élhetőbb várost ígér a fővárosiaknak. Ötletei nagy port kavartak, de az MSZP főpolgármester-jelöltje felelősnek és megvalósíthatónak tartja programját.
2010. szeptember 7. kedd 06:13 - Bakos András
Amellyel kapcsolatosan rendre előkerülnek a finanszírozási kérdések. Mivel Horváth Csaba kampányának egyik szlogenje: „Igen meglesz rá a pénz!”, a HírExtra így valódi „zsebre menő” kérdéseket tett fel a szocialista politikusnak.
A díjmentes közösségi közlekedésre vonatkozó elképzeléseiről szinte már minden fővárosi értesülhetett, ám arról nem sokat hallani, hogy mikortól kezdve tenné díjmenetessé a budapesti tömegközlekedést?
Az MSZP főpolgármester-jelöltje
Horváth Csaba 1969-ben született Budapesten. Politikai karrierje 1999-es MSZP tagságával kezdődött. 2002-ben a második kerület polgármesterévé választották. A 2006-os választások óta ismét országgyűlési képviselő valamint a Fővárosi Közgyűlés tagja. A főpolgármester-jelölt kiemelt feladatai közé tartoznak az MSZP esélyegyenlőségi és kisebbségi politikájának érvényesítése. Családi állapotát tekintve nős, két gyermeke van.
Ezt a budapestiek dönthetik majd el, ám megválasztásomat követően azonnali lépéseket fogok tenni ebben az ügyben, Budapesten, így számos európai nagyváros mintájára környezetvédelmi behajtási zónákat alakítunk ki. A zónahatárokon behajtási díj ellenében lehet majd autóval áthaladni – ezt szokás dugódíjnak nevezni. A torlódások mellett így a zaj és a szmog is csökkenthető lesz, ami által egy egészségesebb, élhetőbb és zöldebb város születhet.
Mennyi bevételt remél az úgynevezett dugódíjtól?
A három behajtási zóna felállításával Budapestnek évi több tízmilliárdos többletbevétele keletkezik, amely pénzt a közösségi közlekedés vonzóbbá tételére fordíthatjuk. Itt részben a BKV járműparkjának korszerűsítéséről, valamint a közlekedési tarifák drasztikus, akár 100 százalékos csökkentéséről beszélünk.
A korábbiakban még teljes ingyenességről, vagyis díjmentességről beszélt…
A díjkedvezmény mértékéről a végső szót a fővárosiak mondhatják ki egy helyi ügydöntő népszavazáson. Négyféle kalkulációt készítettünk, annak függvényében, hogy a jegy- és bérletárakat negyedére, felére vagy teljes egészében csökkentjük-e. Nyilvánvaló, hogy minél többet fordítunk tarifacsökkentésre, annál kevesebb marad a szolgáltatás korszerűsítésére. A teljes díjmentességre való lehetőség tehát továbbra is adott, ám meggyőződésem szerint e kettő pontos arányáról egyetlen politikus sem dönthet egyedül. A budapesti polgárok véleményét ezért fogjuk kikérni, hiszen minden intézkedésünk tétje a fővárosiak életminősége.
Milyen további fejlesztéseket tervez a közösségi közlekedés terén? Hogyan lehet ezen a téren élhetőbbé tenni Budapestet?
Egy zöld városban egyre többen teszik le az autóikat, valamint egyre többen választják a közösségi közlekedést így a kerékpárt is. Az első uniós forrásból épült P+R parkolókat június elején adták át Budapesten, azonban további kamerával őrzött P+R parkolóhelyekre is szükség van. A belső kerületekben mélygarázsokat és parkolóházakat kell építeni. A fővárosban pedig komplex kerékpárkölcsönző rendszert fogunk létrehozni, amely szintén illeszkedik a programunkban említett zöld város koncepciójába.
Az agglomerációs körzetekből érkezők nagy része nem gépkocsival jön, hanem vonattal vagy távolsági busszal teszi meg a fővárosba vezető utat. Milyen szerepet szán a távolsági közlekedés fejlesztésének?
Rendkívül fontos, hogy Budapest közlekedési rendszerét szerves egészként vizsgáljuk és fejlesszük, beleértve az agglomeráció igényeit is. Közös megrendelői szervezetet kívánunk létrehozni az állam és főváros részvételével a BKV, a MÁV és a Volán szolgáltatásainak összehangolására.
Tehát ebben a kérdésben a MÁV-val is tervez együttműködést…
Valóban, az így létrehozott szervezet az igények felmérése után feltehetően további megrendeléseket fog adni a vasúttársaságnak. Ezek a megrendelések elsősorban az agglomerációra vonatkoznak, ám a későbbiekben akár a peremkerületek és a főpályaudvarok viszonylatában is elképzelhetőek.
A négyes metróval kapcsolatosan mostanában komoly viták kereszttűzébe került a nagy port kavaró beruházás folytatása. Melyik szakaszra van inkább szükség, egyszerűbben úgy is kérdezhetném: Bosnyák tér vagy Virágpiac?
Nem szabad elfelejteni, hogy a 4-es metró Bosnyák térig tartó második üteme jelenleg is szerepel a korábban elfogadott metrótörvényben, valamint a kormány és a főváros között köttetett szerződésben. Értelmezésem szerint tehát ez eldöntött ügy. A kérdés mindössze annyi, hogy a kormány betartja-e szerződéses kötelezettségét. Ha a második szakaszra még idén kiírják a pályázatot, 2015-re már a Bosnyák térig utazhatnának a fővárosiak a négyes metrón. A harmadik szakasz a jelenlegi tervek szerint a Budaörsi út mellett található Virágpiacig épülne. Ezt a 2 kilométeres szakaszt mintegy 80-90 milliárd forintból lehetne kiépíteni, s így naponta mintegy 25 ezerrel többen vehetnék majd igénybe a metrót. A kérdés tehát nem az, hogy Virágpiac vagy Bosnyák tér. Előbb a Bosnyák térig, aztán a Virágpiacig – ez a jelenleg érvényben lévő menetrend.
Az oktatásban a Fidesz gyökeres változásokat tervez, amely nyilván érinteni fogja majd a fővárosi iskolák helyzetét is…
Elképesztőnek és felháborítónak tartom az elmúlt napokból-hetek közoktatással kapcsolatos kormányzati nyilatkozatait. A kormányzati oktatáspolitika elsőszámú felelőse, a KDNP-s Hoffmann Rózsa pedig arról beszélt, hogy a „társadalomra veszélyes” fiatalokat elkülönítve kell tanítani.
A Fidesz ráadásul kizárólagosan központilag meghatározott tantervben gondolkodik. Olyan elképzelés is elhangzott, hogy egyetlen egy történelem tankönyvet kellene kötelezően bevezetni. Ez olyan támadás az összeurópai alapértékek és a pedagógus szakma ellen, amelyet igaz demokrata nem nézhet tétlenül.
Hogyan lehet megteremteni akkor az oktatáshoz szükséges anyagi forrásokat?
A Fidesz szerint a mainál is kevesebb pénzt kell adni az iskoláknak. Szerintünk viszont többet, mert a magas színvonalhoz megfelelő források is kellenek, így ezzel kapcsolatosan a parlamenti költségvetési vitában több konkrét javaslatunk is lesz.
Szükség lehet további középiskolák összevonására?
Nem összevonásokban gondolkodunk, hanem fejlesztésekben. Budapest versenyképességét ugyanakkor rontja, hogy nincs elég jól képzett szakmunkás a városban. A középiskolai képzésben így a hangsúlyt a szakképzés megújítására kell helyezni. Célunk, hogy emelkedjen a szakmunkások presztízse, így a hiányszakmák is eltűnhetnek végre a fővárosban.
A szakközépiskolák szerepe viszont így akár a gimnáziumok rovására is erősödhetne a fővárosban…
Semmiképpen nincs értelme ezt a folyamatot a gimnáziumok presztízsének alakulásával szembeállítani. Itt nem egymást kizáró tényezőkről van szó, hiszen mindkét intézménytípusra egyaránt szükség van egy versenyképes és sikeres Budapesten.
Szűk egy hónap van még hátra az önkormányzati választásokig. Mit üzenne a budapestieknek?
Mivel számomra a bizalom, a felelősség és az elhivatottság alapvető értékek, így szeretném, ha Budapest közössége is ezeket az értékeket igazolná vissza munkám, emberi hozzáállásom megítélésekor. Amennyiben elnyerem a választók bizalmát, akkor pedig főpolgármesterként pedig minden erőmmel azon leszek, hogy Budapestért munkálkodják és megakadályozzam a fővárosiaknak ártó kormányzati törekvéseket. Meggyőződésem ugyanis, hogy Budapest a szabadság városa, amely ezerarcú és befogadó fővárost nem lehet egyetlen pártközpontból határozatokkal irányítani.
