Hol marad a költségcsökkentés?
Szeptember elsejével lépett hatályba a közszférára vonatkozó bérplafon. Viszont egyelőre úgy tűnik, hogy az állami cégek vezetői fizetésének semmi nem szab határt.
2010. szeptember 8. szerda 07:35 - Tóbiás Gábor
Az állami cégek vezetőinek fizetése a jegybankelnök nyolcmilliós fizetéséhez volt kötve. Minekután a jegybankelnök fizetését 2 millió forintra csökkentették, emiatt az állami vezetők fizetése is csökkent volna. A kormány ezt korrigálta úgy, hogy eltörölte az állami cégvezetők bérplafonjára vonatkozó szabályozást. „Ezzel nem is lenne semmi gond, csak az a baj, hogy nem hozott e helyett semmilyen intézkedést” – mondja Farkas Gergely, a Jobbik frakcióigazgatója. Tehát az állami cégekre jelen pillanatban nem vonatkozik semmilyen szabályozás a maximális fizetéseket illetően. „Azt szeretnénk, hogy minél előbb terjessze ki a kormány a bérplafont az állami cégek vezetőire” – mondja frakcióigazgató.
„Reméljük, hogy a kormány magától megteszi ezt. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta tegnap, hogy reményei szerint az érintett cégek magukra nézve kötelezővé fogják tenni a kétmilliós bérplafont”- mondja Farkas. Ha ez mégsem lenne így, akkor a Jobbik, ellenzéki párt lévén minden lehetséges eszközt bevet annak érdekében, hogy a kormány szabályozza ezt a kérdést. „Ez így jelenleg nagyon igazságtalan, sőt ha nincs az állami cégek vezetőinek bére maximálva, akkor kormány által emlegetett költségcsökkentés sem garantált” – így Farkas.
Beszéljenek a számok
Amúgy is gyenge lábakon áll az oly sokat emlegetett költségcsökkentés. A Vasárnapi Hírek még augusztus közepén számolt utána annak, hogy mennyibe kerül az új vezetőség működése. E szerint a Bajnai-kormánynak 87 állami vezetője volt, akik összesen 76 122 800 forintot vettek fel havonta. Az Orbán-kabinet - saját kimutatása szerint - ezzel szemben mindössze havi 45 329 300 forintba kerül. Ez esetben úgy tűnik, hogy a jelenlegi garnitúra valóban olcsóbban működik, csakhogy ebből a kimutatásból „kifelejtették” a jelenlegi közigazgatási és helyettes államtitkárokat. Az előző kormány viszont a szakállamtitkárok fizetését is beleszámította az összesítésbe.
A hetilapnál kiszámolták, hogy minden vezetői posztot figyelembe véve, az Orbán-kormány 116 állami vezetőjének havi fizetése összesen havi 101 172 500 forint. Ez 25 millió forinttal több, mint a Bajnai-kormány esetében.
Többe kerül
Ugyanakkor a Vasárnapi Hírek kiszámolta a frissen kinevezett miniszteri és kormánybiztosi fizetést is. Ugyanez nem minősül nyilvános adatnak, de a vonatkozó jogszabályban az szerepel, hogy államtitkári illetményt, azaz 997 200 forintot kaphatnak. A hetilap információi szerint a 14 miniszteri biztosból négyen nem kapnak pénzt a munkájukért, tízen pedig helyettes államtitkári illetményre jogosultak. (Ezzel szemben a Bajnai-kormány idején a miniszteri biztosok nem kaptak tiszteletdíjat és a négy kormánybiztos sem kapott fizetést.)
A Vasárnapi Hírek úgy kalkulált, hogy az Orbán-kabinet működése összesen 37 millió forinttal kerül többe havonta, mint közvetlen elődeié.
Reagál a kormány
A Jobbik valótlant állít. A közszférát érintő 2 millió bérplafonról szóló törvény (2010: XC. tv. Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról, lásd: T/581). szövege és hatálya teljes mértékben a miniszterelnök úr által bejelentett intézkedésnek felel meg, azaz a közszférát, a költségvetési intézményeket és a Jegybankot érinti, vagyis azokat emelte a törvény hatálya alá, akik költségvetési intézmények alkalmazottjai, közpénzből kapják fizetésüket.
A részben vagy egészben állami tulajdonú vállalatokra, ahogy a kormányfői bejelentés, úgy a törvény sem vonatkozik. Ezek a vállalatok ugyanis önálló bevétellel rendelkező, piaci alapon működő gazdasági társaságok. Működésükről és így az azzal kapcsolatos minden kérdésekről (így a vezetők, vezető tisztségviselők kinevezéséről, illetve javadalmazásáról) a tulajdonos, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek (MNV Zrt., MFB Zrt.) saját hatáskörben kell, hogy döntsenek szem előtt tartva azt, mi szolgálja a vállalat sikeres működését.
Az új törvény tehát nem vonatkozik az állami cégeknél kifizetett bérekbe, ennek ellenére az állami vállalatokat felügyelő, és a Magyar Állam érdekeit képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. új vezetése már számos esetben önállóan érvényesítette befolyását a jó erkölcsbe ütköző keresetek megakadályozására, és alkalmazni kezdte - az egyébként csak a közszférára érvényes - 2 milliós bérplafont. Mint azt a mellékelt táblázatban is látható. A jó erkölcse ütköző fizetések megakadályozásához elsősorban a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás szemlélet érvényesítése szükséges.
Állami cégek ÚJ vezetőinek havi bruttó fizetése
MFB, Baranyay László, elnök-vezérigazgató, 2 000 000 Ft
MNV, Horváth Gergely Domonkos vezérigazgató, 2 000 000 Ft
MVM, Baji Csaba Sándor vezérigazgató, 2 000 000 Ft
Szerencsejáték, Dr. Szentpétery Kálmán elnök-vezérigazgató, 2 000 000 Ft
MÁV, Szarvas Ferenc elnök-vezérigazgató, 2 000 000 Ft
forrás: Kormányzat Kommunikációs Államtitkárság
Forrás: PécsiStop/Vasárnapi Hírek/Hírextra