Mesterházy szerint Orbán csak féligazságokat mondott

Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor a kormányzása első száz napját értékelő beszédében nem a valóságról, hanem a fejében lévő utópiákról beszélt.

A szocialista pártelnök-frakcióvezető keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a miniszterelnök a beszédében féligazságokat mondott, és fontos témákat került el. Utóbbira példaként a devizahitelesek problémáinak megoldását említette.

Ezeket közé sorolta, hogy a kormányfő szavai szerint megvalósult a kétmillió forintos bérplafon az állami szektorban. Úgy látja: van, ahol megvalósult, és van, ahol nem, mert ez alól még kivételek az állami cégek vezetői.

"Azt várjuk, hogy korrigálják ez a hibát" - jelentette ki.

Mesterházy Attila féligazságnak tartja azt is, hogy kisebb lett a kormány, mivel most sokkal több állami vezető van, és így az állam működtetése sokkal többe is kerül az állampolgároknak.
Véleménye szerint az is féligazság, hogy a kormánynak nincsen hatása az árfolyam alakulására. Még a miniszterelnöki szóvivőnek is van hatása erre - hangoztatta.

A szocialista politikus úgy vélte: a kormányfő a beszédében elhangzottakkal ellentétben nem a rendőrségnek adott több pénzt, hanem a személyes testőrparancsnokának gyártott egy "tízmilliárd forintos homokozót"

Mesterházy Attila sokatmondónak tartja, hogy mely témákat került el a beszédében Orbán Viktor.
Ezek közül a legfontosabbnak a devizahitelesek problémáit ítélte, mivel - mint mondta - éppen a kormányfő beszéde alatt döntött soha nem látott rekordot a forinthoz képest a svájci frank árfolyama.

Hiányolta a miniszterelnök beszédéből az adórendszerről, a munkahelyteremtésről, az ország nemzetközi megítélésének romlásáról és az elmaradt béremelésekről szóló részt, valamint azt, hogy Orbán Viktor egyetért-e Hoffmann Rózsának a pedagógusokról szóló elhíresült mondataival.

Szintén kifogásolta, hogy a kormányfő nem szólt arról: honnan vonnak el "ezermilliárdokat", ez kiket fog érinteni és milyen mértékben.

Mesterházy Attila szavai szerint egy újabb lehetőséget szalasztott el a miniszterelnök, hogy az önkormányzati választások előtt elmondja, mit fog tenni a kormány a következő évben, milyen strukturális reformokat indít el, és hol igazítja ki a költségvetést.

A szocialista politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányfő egyetlen tapsot sem kapott a beszéde közben.

A Jobbik hiányolta a konkrétumokat

Vona Gábor szerint hiányoztak a konkrétumok Orbán Viktor beszédéből, amellyel a kormányfő a kabinet száznapos tevékenységét értékelte.

A miniszterelnököt az elmúlt száz nap kommunikációjából jól felkészítették a tanácsadói, de a jövőről, a következő száz napról nem beszélt - írta a Jobbik elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Vona Gábor kiemelte: továbbra sem tudni, milyen kormányzati intézkedéseket várhatnak a brutálisan eladósodott devizahitelesek, a munkából élők, a családosok, a lakással nem rendelkező fiatalok, a természeti csapások miatt is óriási gondban lévő gazdák és a lánctartozások miatt fizetésképtelenné vált kis- és középvállalkozások.

Álságos az a bejelentés, hogy az új kormány tagjai nem csak négyévente találkoznak a választókkal - vélekedett Vona Gábor, hozzáfűzve: "az emberekkel kellene beszélgetni a valós problémákról, nem pedig a Fideszhez közel álló, Kötcséről is ismert belterjes társasággal".

A Jobbik elnöke hiányolta, hogy a miniszterelnök nem ejtett szót a multinacionális tőke előjogainak eltörléséről és a közteherviselésben való nagyobb mértékű részvételéről sem.
Vona Gábor közölte: a rend és közbiztonság nemhogy két hét, de száz nap alatt sem állt helyre, sőt, a javulás jelei sem látszódnak.

Ehelyett - folytatta - a kétharmados kormánytöbbség "a cigánybűnözés kérdésében továbbra is struccpolitikát folytat", miközben a kilakoltatási moratórium meghirdetése után egy héttel Budafokon egy többgyermekes családot telepítettek ki rendőri segítséggel, a tiltakozó jobbikos politikusok ellen pedig eljárás indult.

A demokratikus normák helyreállítása helyett "a politikai zsákmányszerzés" folytatódott - reagált a kormányfő által elmondottakra Vona Gábor, példaként hozva, hogy egy "költségelszámolási botrányba keveredett" fideszes képviselőből az Állami Számvevőszék elnöke, egy "megfelelő jogi tapasztalat nélküli politológusból" pedig alkotmánybíró lehetett.

A Jobbik elnöke szerint a kisebb parlamentre és önkormányzatokra vonatkozó populista jogszabályok is csak "az álláshalmozó politikusbűnözők" számának további növekedését eredményezik.

Mindezek miatt a Jobbik azt üzeni a kormány tagjainak, hogy az Éljen a valóság! szlogen helyett éljenek a valóságban - zárta közleményét Vona Gábor, utalva ezzel a miniszterelnök beszédének befejezésére.

KDNP: eljött az együttműködés kora

Az elmúlt nyolc év a reményvesztettség kora volt - mondta, hozzátéve: rendezetlen világ vett körül bennünket. Az első száz napban sikerült az első lépéseket megtenni egy rendezett világ felé, és a széthúzás kora után az együttműködés korát elindítani - fogalmazott a kereszténydemokrata frakció első embere.

A KDNP-s politikus a kormány első száz napjának intézkedései közül kiemelte a közbiztonság javításáért elfogadott három csapás törvényt, az oktatási és szociális területen, illetve az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése érdekében hozott változtatásokat. Kitért a Nemzeti Eszköztársaság létrehozásának tervére is, amelyről a törvényt ősszel fogadhatják el, s megemlítette az egyszerűsített honosítási eljárásról és nemzeti összetartozásról szóló javaslatokat.

Orbán Viktor kedden kormánya első száz napját értékelve a Professzorok Batthyány Köre rendezvényén kiemelte, hogy a magyarok szakítottak az utópiák korszakával, az ő politikájuknak pedig az a feladata, hogy "kinyissák a teret a valóság számára". Az elmúlt száz nap a miniszterelnök véleménye szerint megváltoztatta Magyarországot. A megelőző nyolc év reményvesztettségével leszámolva rég nem látott egységben hoztak fontos döntéseket a magyarok.

Emberek kritikus tömege vállalta, hogy szembenéz a valósággal "az utóbbi évek utópiájának delíriuma után", és lezárta a "hazudtunk reggel, délben meg este" szocialista politikáját - fogalmazott Orbán Viktor.

LMP: "antikorrupciós politikát!"

Schiffer András megjegyezte, hogy Orbán Viktor a helyzetértékelés során utalt az elmúlt nyolc évre, pedig véleménye szerint ideje lenne ennek az időszaknak a politikájával kevesebbet foglalkozni.

Kitért arra, hogy a kormányfő elmondta: 2002-ig konszenzus volt abban, hogy a kormányok nem adósítják el az országot és ez ekkor megszűnt. Hozzátette, hogy a Medgyessy-kormány első nagy csomagjait a Fidesz is megszavazta, ezért ebben őket is felelősség terheli.

Az LMP frakcióvezetője szerint az semmiképpen sem a demokrácia megújítását jelenti, ha "a populista politikával gyakorlatilag egy tömb azonosítja magát a nemzettel és az igazsággal". Mint mondta, kicsit úgy tűnik, hogy a nemzeti együttműködés a miniszterelnök számára a vele egyetértőkkel való együttműködést takarná.

Szólt arról, hogy Orbán Viktor beszéde végén is hivatkozott a választókkal való rendszeres találkozókra, a nemzeti konzultációkra. A Fidesz és az LMP közötti világnézeti különbségnek nevezte, hogy a kormányfő egy médiaeseményként megrendezett egyoldalú kommunikációra gondol, míg ők azt szeretnék: Magyarországon erősödjenek meg a társadalmi részvétel intézményei.

Schiffer András közölte, hogy az adósságcsapdából való kikecmergésnek valóban prioritásnak kell lennie, de felhívta a figyelmet arra: az adósságterhek nagy részét a kamatterhek jelentik. Úgy látja, hogy a következetlenség és az IMF-tárgyalásokon tanúsított végig nem gondolt stratégia a bizalom megrendüléséhez és ezen keresztül a kamatterhek növekedéséhez vezet.

A frakcióvezető a politikai osztály létszámának megfelezését tipikus populizmusnak nevezte. Meglátása szerint "olcsó demagógia" a képviselő-testületek létszámának csökkentése és hangot adott annak a véleményének is, hogy a kormánypártok a politikát szembeállítják az emberekkel. Hozzátette, hogy a politikaellenes hangulat vissza fog ütni a jelenleg kormányzókra is.

A kormány gazdasági és társadalompolitikai lépéseit Schiffer András úgy értékelte, hogy azok nem a munkahelyteremtés irányába mutatnak. Véleménye szerint ugyanis azt nem lehet olyan fajta adócsökkentéssel végrehajtani, amit a miniszterelnök megteremtett, és az is ellene hat, ha a dolgozó emberek sokaságát kiterelik a társadalombiztosításból.

Mint mondta, a munkahelyteremtést az segítené, ha az adórendszert valóban egyszerűsítenék, illetve az állam által támogatott és koordinált, a fenntarthatóságot erősítő beruházások során lehetne új munkahelyeket teremteni.

A földbirtokvédelemről és a helyi termelők helyzetbe hozásával kapcsolatban elmondottakkal az LMP frakcióvezetője egyetért, de azt hiányolta, hogy a meghirdetett Új Széchenyi Tervben a helyi termelés és értékesítés erősítése nem kap elegendő hangsúlyt.

A pénzügyi rendszerek stabilitásáról azt mondta: egyetértenek abban, hogy szükség van a bankrendszer társadalmi felelősségvállalásának növelésére, de ehhez egy határozott, koherens és többpárti egyetértésen alapuló nemzeti stratégiára lenne szükség. Hozzátette: konkrét javaslattal éltek arra vonatkozóan, hogyan lehetne megadóztatni a spekulatív tőkemozgásokat, de ebben a Fidesz nem volt partner, mint ahogy abban sem, hogy az "offshore lovagokat kiseprűzzük a közbeszerzések környékéről".

"Egyszerűen nem igaz, hogy létrejött volna a szövetség a gazdagabbak és a szegényebbek között" - jelentette ki Schiffer András. Azt mondta, hogy ezt a szövetséget a Gyurcsány-kormány mondta fel és a jelenlegi kormány erősíti ezt a folyamatot. Problematikusnak nevezte azt is, hogy a kormány szegénységellenes fellépése kimerül egy "mindenütt a világon már megbukott, elnyomó büntetőpolitika erőltetésével".

Kitért arra is, hogy a devizahitelesek helyzetét fogyasztóvédelmi szabályok erősítésével kellene rendezni.

Kijelentette, hogy az elmúlt években súlyos sebek estek a jogállamon, ezért helyesnek tartja, ha ezeket az eseteket kivizsgálják. Hozzátette, hogy a demokrácia bizalomvesztésének egyik oka a fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolása volt és a jelenlegi kabinet a még megmaradt fékeket is le akarja rombolni.

Schiffer András hangsúlyozta: abban elkötelezettek, hogy például a miniszterelnöki túlhatalmat kiegyensúlyozó alkotmányelőkészítésben részt vegyenek. A jogállam helyreállításáról beszél a miniszterelnök, de az elszámoltatás mellett egyetlen szót sem hallani az antikorrupciós politika elkészítéséről - tette hozzá.