A jelenleg is államigazgatási pozíciót, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöki posztját betöltő nyugalmazott rendőr-vezérőrnagy számos ponton egyetértett a bizottság tagjaival, például amikor Gaudi-Nagy Tamás jobbikos alelnök arról beszélt, hogy tárgyalni és megegyezni kellett volna az MTV-nél petíció beolvasását követelő tömegnek, vagy amikor Révész Máriusz (Fidesz) kifejtette, hogy külső szemlélő számára úgy tűnik, mintha néhány rendőrt odadobtak volna martalékul a több ezres tüntető tömegnek, és kétséges, hogy valóban meg akarták védeni a székházat.

Olyan fokú dilettantizmus, ami már szándékosságot sejtet - értékelte a történteket Révész Máriusz, mire a nyugalmazott rendőrtábornok úgy reagált: "tökéletesen így van, egyetértek önnel".
"Az összeesküvéselméletet bizonyítja, hogy a riadót másfélórás késéssel rendelték el" - vette fel a kormánypárti honatya, mire Ignácz úgy reagált: ezt még inkább alátámasztja, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat nem is tudott a műveleti tervről, vezetője pedig tőle és egy másik szerv vezetőjétől 2006 szeptember 18-án késő este telefonon szerzett tudomást az MTV székházánál kialakult helyzetről.

Ignácz többször is kiemelte, hogy a rendőrségnek volt lehetősége tömegoszlatásra, a rendbontás megszüntetésére, meg lehetett volna védeni a Szabadság téri székházat, ám nem volt normális irányítási rend, kapcsolat a rendőri vezetők, parancsnokok között, és nem is készültek fel megfelelően a az eseményekre, pedig lett volna rá elég idő.

Ignácz István szerint szakszerűtlenségek sora történt, ötletszerű volt a műveleti terv kidolgozása, nem állt rendelkezésre négy csapatszázad, négyfélre rádiórendszert használtak, ilyen körülmények között - mint fogalmazott - "halálra volt ítélve a rendőri intézkedés".

Szólt arról is, hogy nem választási nagygyűlés volt a Kossuth téren, amikor kordonokat döngetnek és ablakokat törnek be, ezt szerinte nem lehet annak nevezni. Hozzátette: egy előre be nem jelentett tüntetés volt és hathatósabb rendőri intézkedéssel el lehetett volna kerülni, hogy 216 rendőr sérüljön meg.

A fegyelmi felelősséget firtató kérdésre válaszolva azt mondta: a jelentés az internetről letölthető és bár anonimizálva van, abból a felelősségi kör pontosan körbehatárolható.

Nem is akarták megvédeni a tévé épületét?

Felvetődik, hogy 2006 őszén a rendőrség nemcsak nem tudta, de nem is kívánta megvédeni a Magyar Televízió székházát - erről Gulyás Gergely, a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnöke beszélt újságíróknak a testület ülésének szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón szerdán.

A politikus szerint Ignácz István, a történteket vizsgáló rendőri vizsgálóbizottság vezetőjének meghallgatása után az derült ki, hogy nem rendőri, nem rendőrszakmai, hanem politikai döntés született, amikor a rendőrség választási nagygyűlésnek minősítette a szeptember 17-ével megkezdődő demonstrációkat.

Hangsúlyozta: az elmondottak alapján kijelenthető, hogy a székházostromnál a rendőri szakmai hibáknak "olyan kritikus tömegével találkozhatunk, ami indokolttá teszi azt a feltételezést, hogy ne csak szakmai hibákban keressük a tévészékház megvédésének az elmulasztását". Mint fogalmazott, ez alapján felvetődik, hogy "a rendőrség nem nem tudta, hanem nem is kívánta a televízió székházát megvédeni".

Révész Máriusz, az albizottság fideszes tagja újságírók előtt fordulópontnak nevezte a testület munkájában a szerdai ülést. Mint mondta, bár az Ignácz-jelentés nem most készült el, de olyan "elképesztő" tények, adatok hangzottak el a szerdai ülésen, amelyekre "egész egyszerűen nincs magyarázat". (2006 novemberében jelentette be Ignácz István, hogy lezárták a vizsgálatot, még ebben a hónapban ismertették az eredményét, amely szerint törvényes, de szakszerűtlen volt a rendőrség fellépése a székházostromnál)

Révész Máriusz szavai szerint 17-én politikai döntésre minősítették választási nagygyűlésnek a Kossuth téri demonstrációt, holott az eddigi gyakorlattal ez ellentétes volt és a rendőri vezetők pontosan tudták másnap délután, hogy az eseményeknek folytatása lesz. Ehhez képest elképesztő - mondta a politikus - hogy semmilyen készültség nem volt, a raktárosok is hazamehettek a laktanyából és a műveleti terv is súlyos szakmai hibákat tartalmazott.

Utalva Ignácz István felvetésére azt hangsúlyozta: azért nem történt rendőrhalál, azért nem lincseltek meg rendőröket, mert nem volt ilyen szándéka a tömegnek és a teljesen védtelenül maradt rendőröket már nem bántották. Révész Máriusz felelőtlenségnek nevezte, hogy a több ezres tömeg ellen kivezényelt csapatszázadban 45 rendőrt vezényeltek ki, akik közül 18 nő volt.
A legelképesztőbb megállapítás szerinte mégis azt, hogy bár éjfél előtt fél órával 350 rendőr állt a székháznál, akik elegendőek lettek volna a tömegoszlatás megkezdéséhez, nem oszlattak, hanem egy órával később egész egyszerűen átadták az épületet. A rendőrök kivonultak, a tüntetők pedig beszivárogtak - összegezte a történteket.

Révész Máriusz felvetette, nemcsak a rendőrök nem akarták megvédeni a székházat, hanem a rendőri vezetők sem a rendőröket. Mint fogalmazott, ezekben az órákban, pillanatokban nem számított a rendőri vezetőknek a rendőrök személyi védelme, életvédelme, illetve sérülésvédelme.