Már most hatalmas visszhangja van az X-Faktornak, – neked, mint zsűritag – mi a véleményed a jelentkezőkről?

Nagyon sok bátor jelentkező volt, ami egyben azt is jelenti, hogy sokan nincsenek teljesen tisztában a saját értékeikkel. Sok jelentkező hallgat a rokonai véleményére, ami azért elfogult vélemény. Tehát nagyon sok olyan versenyző van, aki nem igazán tud énekelni, vagy nem színpadra született, vagy nem tanulta meg ennek a szakmának a csínját-bínját…

Ugyanakkor azok is sokan vannak, akik Hál’ Istennek jól énekelnek. Sőt, olyan is van akiből inkább már faragni kéne, hogy ne legyen olyan modoros… Inkább egy kicsit szűziesnek kéne lennie – én így szoktam ezt mondani.

Volt egy-két vicces próbálkozó, aki elég furcsán viselkedett (mint például az ezüstruhás hölgy): mennyire nehéz kezelni az ilyen kirohanásokat?

Én abszolút tudom kezelni ezeket a dolgokat, legalábbis így érzem. De megértem, hogy amikor valaki eljön egy ilyen tehetségkutatóra és megméretteti magát, előfordulhat, hogy az adott pillanatban nem sikerül megmutatnia a tényleges tudását és ezt utána nem úgy reagálja le, ahogy kéne. Érthető, hogy amikor felmegy a színpadra valaki, akkor rendkívül ideges. Lehet, hogy egész nap csak arra várt, hogy fellépjen, és akkor jön egy pasi, aki leszólja őt...

Neki teljesen jogában áll erre visszaszólni, még akkor is ha ezt másnap megbánja. Én teljesen megértem az ilyet. Felfokozott idegállapotban az ember olyan dolgokat is megtesz, amit máskor nem tenne. A baj csak az, hogy ezt a televízió rögzíti, és utána szembe kell néznie önmagával. De természetesen én nem haragszom senkire, jól tűröm ezeket a beszólásokat.

Volt néhány versenyző, akiből látszólag abszolút nem néztétek ki, hogy fantasztikus hanggal bír. A televízión keresztül is érdekes ezt megélni, de ott a helyszínen biztos más ezzel szembesülni.

A helyszínen ez még meglepőbb, mert a többség azért annyira nem jó, vagy csak szimplán jó. Emiatt az ember egy idő után elunja magát, hogy miért nem jön már egy Whitney Huston, vagy legalább egy kis Cserháti Zsuzsa. Persze, hogy meglepődünk, ha valaki végre teljesen tisztán énekel és van valami varázsa is. Amikor bejön valaki, aki nem kimondottan színpadra termett alkat és elkezd fantasztikusan énekelni, természetes reakció hogy tátva marad a szánk.

Mindenkinek van egy prekoncepciója, de amikor valaki elkezd énekelni, ennek meg kell szűnnie. Bármit gondoltam előtte az illetőről, azt vagy megerősíti vagy elfeledteti velem. Ilyenkor, ha jó, elfeledteti velem a korábban kialakított képet, mert csak azt látom, hogy a produkció kiváló. És ezen múlik az egész…

Shodeinde Dorottya, egy majdnem nyolc hónapos terhes kismama is továbbjutott a műsorban. Tudsz esetleg arról valamit, hogy vele mi lesz, ha menetközben megszületik a babája?

Csodálatosan énekeltek ők ketten. Én nem tudom levonni a teljesítményéből azt, hogy kismama, hiszen velük szemben az ember egy kicsit elfogult. Az élet egyik legcsodálatosabb momentuma előtt áll a kishölgy. Hogy mi lesz vele később, azt nem tudjuk... Én ráhagynám ezt a természetre, hiszen úgyis megoldódik majd valahogy.

Már most rengeteg igazán tehetséges énekes került elő. Szerinted elfér a hazai zenei piacon ennyi új énekes?

Ez egy állandó kérdés a zeneiparban. Amióta kitalálták ezeket a tehetségkereső műsorokat, ez egy fennálló probléma. Véleményem szerint minden tehetséges embernek meg kell adni a lehetőséget, hogy megmutassák magukat, amit ebben a műsorban meg is kapnak. Hogy ezután az illető hogyan sáfárkodik azzal a kinccsel, ami a torkában van, az már az ő dolga. Ha elszáll vele a ló, vagy nem lesznek jó zeneszerzői, akkor nem biztos, hogy bejön neki. De ez nem is baj.

Szerintem jó, ha sok emberről kiderül, hogy tehetséges, és ha ennek köszönhetően felfigyel rá egy zenei producer, akkor elmondhatja, hogy szerencséje volt és akkor megcsinálta a karrierjét. Én vissza szoktam fordítani ezt a kérdést úgy, hogy: Tulajdonképpen mit csinálunk mi? Hiszen ez egy etikai kérdés is. A válasz az, hogy lehetőséget adunk az embereknek és ezt a közönség is szereti. Akár minden évben lehet egy ilyen műsort csinálni, hiszen úgysem lesz mindenkiből sztár.

Ez a verseny egy nagy játék, ami bizonyos versenyzők életét megváltoztathatja. Ami miatt még jó, hogy aki eljön ide, az felléphet a közönség előtt. Ha kicsit jó, akkor már bekerülhet egy élő adásba is, ahol megismerkedhet az előadóművészet és a média világával. Szerintem, akár világsztár is lehet bárkiből, csak ahhoz már sok szerencse és egy nagyon jó zeneszerzőre van szükség.

És a zsűri többi tagjával hogy jössz ki? Mert látszólag igazán jó csapatot alkottok.

Néha mondják rólunk, hogy túl sokszor szólunk be egymásnak. Persze, ez tényleg előfordul, de ezek inkább csak ilyen munkahelyi ugratások. Gyakran piszkáljuk egymást, de a legnagyobb szeretet hangján tesszük ezt, és tényleg jó csapatot alkotunk. Én öreg vagyok már, de mondhatom, hogy egyívásúak vagyunk.

Mivel a most lement adásokat már korábban felvettük, a későbbiekben jobban látszik majd, hogy időnként mennyire el tudunk érzékenyülni. De olyan is volt, hogy nagyon elkezdtünk valakin nevetni, utána pedig ott ájuldoztunk, hogy annak ellenére, hogy végignevettük az egészet, mennyire jó volt a produkció. Mint ahogy most legutóbb a Norbival is volt.

És egyébként élvezed a feladatot?

Nagyon szeretem, annak ellenére, hogy eredetileg nem nagyon akartam elvállalni. Ennek részben az volt az oka, hogy nem igazán értem rá, másrészről nem hittem, hogy nekem kéne döntenem bárkinek az életéről. Mert ugye ez is benne van… De amikor kiderült, hogy a végén lesz három versenyző, akivel a mentorok is fognak versenyezni, akkor megfogott a dolog. Egy fiatal előadóművésznek elmondani, hogy miken kéne változtatnia és hogyan lehetne még jobb, az nagy felelősség.

Bár én úgy gondolom, hogy ha annak idején nekünk segített volna valaki, az jó lett volna. Az utolsó tizenkét versenyzőnek szerintem óriási segítség, hogy odaállhat egy idősebb és tapasztaltabb producer vagy énekes elé, aki megmondja neki, hogy mit csináljon másképp. Idővel rá fognak jönni, hogy ez előrébb vitte őket, és ezt a tudást akkor is fel tudják majd használni, ha esetleg nem ők nyeri meg a versenyt.