Az Orbán-kormány ideológiai alapon nemzeti konzultációról beszél. Azonban az egyik legfontosabb fórumát, az Országos Érdekegyeztető Tanácsot csupán a jövő hétre hívta össze. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége régóta sürgette az OET egybehívását.

Az MSZOSZ lehetőségeiről és terveiről beszéltünk Pataky Péter, a szervezet elnökével:

Megkapta már a meghívót az MSZOSZ?

Eddig még nem. Megjelent egy sajtóközlemény, abban benne áll, hogy összehívták az OET-t jövő hétfőn kettőre, de mi még nem kaptuk meg a meghívót. Ez azért érdekes, mert így nem ismerhetjük a napirendet sem.

Miért volt sürgős összehívni az OET-t?

A normális társadalmi, politikai, gazdasági működéshez fontos, hogy az érdekelt felek egyeztessenek.

Mi az, amiben már eddig szerettek volna egyeztetni?

A fennálló törvények szerint körülbelül 15-16 meghozott új törvényben kellett volna egyeztetnie velünk a kormánynak.

Miért nem történt meg ez az egyeztetés?

Úgy látszik, hogy a kormány nem tartotta fontosnak, hogy betartsa a törvényt. Bár a miniszterelnök úr azt mondta, hogy a törvényességet helyreállította.

Ha jól tudom, még egy nemzeti konzultációról is volt szó…

Igen, én is így gondolom, de ezek csak új elnevezések…

Tudom, csak ezt számon is lehetne kérni…

Igen, ezt folyamatosan tesszük, de csak a médián keresztül, illetve leveleket írunk a kormánynak. Ezekre nem szoktak válaszolni. Most sikerült végre odáig eljutnunk, hogy összehívják az Országos Érdekegyeztető Tanácsot.

Amit mi kifogásoltunk, hogy az OET nem csak egy látványos plenáris ülést jelent. Ez egy folyamatosan működő párbeszéd. Ez volt már húsz éve, és most is annak kéne lennie.

Az OET-nek vannak különböző bizottságai. Itt szakértők tárgyalnak egymással a három oldalról (a kormány, a munkavállalók és a munkaadók- a szerk.) konkrét ügyekben. Ezen kívül az érdekegyeztetéshez hozzátartozik az ágazatai párbeszéd is.

Arról van információja, hogy a munkáltatókkal volt-e érdekegyeztetés?

A munkáltatókkal sem egyeztetett. Velük rendeztek egy nemzeti konzultációt, ami valójában a kormány egyoldalú igehirdetése volt.

A konzultáció azt jelenti, hogy tárgyalunk formalizált keretek között, nem politikai és kampányrendezvényeken. Az is fontos, hogy egy miniszterelnök elmondja a gazdaság szereplőinek, milyen tervei vannak. Ezeknek megvan a funkciójuk, csak nem kell összekeverni azzal, hogy konkrét gazdaságot érintő törvényekről beszéljünk.

Itt van az ősz, rengeteg dolgunk lenne. Költségvetést kell készíteni, ehhez adótörvényekről kell beszélni, bérekről kellene tárgyalni. A kormány szeretne nyugdíjtörvényt módosítani, ennek a módjáról is fontos lenne végre beszélni.

Milyen ötletekkel készül az MSZOSZ?

Ehhez lenne jó tudni a napirendet. De össze kell állítani az OET őszi menetrendjét is: miről, mikor fogunk tárgyalni.

Milyen témákat vetnek fel?

Amik a legfontosabbak: ilyen a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj ügye. Megszűnnek a jogszabályi hatályok, amik ezt rendezik. Mi szeretnénk, ha fennmaradna a jelenlegi rendszer. El kell kezdenünk a bérekről is tárgyalni. Ez mindig hosszú vitát hoz.

A minimálbér is téma lesz?

Annak is témának kell lennie. De önmagában nem tárgyalható, ha nem tudjuk, hogy a nettó tartalmát mi határozza meg. Ehhez meg kell ismernünk, mennyit kell a munkáltatóknak, és mennyit a munkavállalónak fizetnie.

De például költségvetést is készíteni kell. Három éve befagyasztották a közszféra bérezését. Erről is beszélni kéne, mert ez bér és költségvetési kérdés egyszerre.

Milyen álláspontot képvisel ez MSZOSZ a befagyasztott bérekről?

Nem kéne ezt a bérfagyasztást továbbra is fenntartani. Szükséges lenne, hogy ott is normálisan alakuljanak a bérek.

Milyen további fontos témák vannak?

Fontos lenne végre megtárgyalni a további együttműködést is, hogy hogyan van. Tudjuk a jogalkotási programból, hogy az országos érdekegyeztetés középszintű tárgyalásáról szóló törvényt, valamint a munkatörvénykönyvét. De azt nem, hogy hogyan.

A normál menete az lenne, hogy valaki készít egy előterjesztést. Ehhez hatástanulmányt és indoklásokat. Ez után jön egy szakmai vita, aminek a végére remélhetőleg lesz egy közös álláspont.

Előfordulhat, hogy a Parlament egyoldalúan módosítja a törvényeket?

Az ő jogkörüket senki nem korlátozhatja. Természetesen okos politika, értelmes Parlament, aki a józanészre hivatkozik, az figyelembe veszi az érintettek véleményét.

Mit tudnak tenni, hogyha egyoldalúan módosítja a Parlament a törvényeket?

Amit a demokrácia megenged. Elfogadjuk a törvényt. Amennyire lehet, a törvényalkotási folyamatot megpróbáljuk befolyásolni. Attól függ, kit hogyan érint egy módosítás. Nem lehet ráerőltetni a véleményünket másra. Ha bárki úgy áll egy tárgyaláshoz, hogy vagy nekem van igazam, vagy senkinek, akkor baj van.

Szerintem az Orbán-kormány néha így áll a dolgokhoz…

Ez a problémám nekem is. Egyelőre megpróbáljuk a tárgyalóasztalnál jobb belátásra bírni a feleket. Ha tényleg a nemzeti együttműködés kormánya, akkor együtt kell működni. Ha komolyan gondolják, hogy a józan ész döntsön, mi ennek megfelelően fogjuk letenni a véleményünket az asztalra.

Ha a munkavállalókat súlyos hátrányosság éri, akkor megvannak az eszközeink, hogy befolyásoljuk a döntést.

Előfordulhat egy nagyobb méretű sztrájk?

Ez attól függ, hogy mi lesz. Ha jelentősen megnyirbálnák a jövedelmeket. De azt mondják, megvédik azokat.

Igen, csak közben többmilliárdos megvonásokról beszélnek.

Igen, ők ezt takarékosságnak hívják. Itt az a kérdés, hogy ez kit érint, és hogyan. Mint lehetőség az összes eszköz a kezünkben van a nyilvánosságtól kezdve a demonstráción át a sztrájkig. De ezt csak nagyon végső esetben tudom elképzelni. Ezt csak akkor szabad, és érdemes, ha az valóban általános, és hatásos.

Ezek szerint az MSZOSZ meg tudja védeni a függetlenségét, ellentétben más, elvileg független szervezettel?

Igen. Fontos perszem hogy egységesek legyenek a szakszervezetek. De ebben a kérdésben egységesek is vagyunk. Egységesen követeljük a nemzeti konzultációt, egységesen képviseljük a bérek körüli vitát.