Felidézte, kínai kommunista "barátai" annak idején figyelmeztették: "ha nem viselkedik jól", népe úgy járhat, mint a magyarok.

Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma kijelentette: a 20. század a vérontás évszázada volt, amely nem tudta megoldani a problémákat; az erőszakos megoldás nem jelenthet tartós megoldást, csak a párbeszéd, és a 21. század erről fog szólni.

"Gyakorlati megoldásra van szükség, ez pedig csak a párbeszéd útján lehetséges" - fogalmazott, és hozzátette: az elmúlt évszázadból le kell vonni a tanulságot, "a józan észre kell támaszkodnunk, a közös érdekeket kell szem előtt tartanuk".

Az indiai száműzetésben élő vallási vezető - aki az Országgyűlés Magyar-Tibeti Baráti Társasága és a magyarországi tibeti buddhista szervezetek meghívására érkezett Magyarországra, ahol hetedik alkalommal jár - kifejtette: népe számára a tibeti kulturális örökség rendkívül nagy segítséget nyújt a reménység megőrzésében, a több ezer éves hagyományok olyan ősi kultúrát jelentenek, amely a mai korban is nagy jelentőséggel bír. Arra is rámutatott, a tibeti lelki erő fenntartásában éppen a kínai erőszak játszik fontos szerepet, ugyanis minél nagyobb az erőszak, "annál nagyobb a lelki erőnk és reménységünk".

A kínai kormány párbeszédkészsége kapcsán reménykeltő jelnek nevezte, hogy bár a kínai keményvonalas politikusok figyelmen kívül hagyják a nemzetközi javaslatokat, már a pekingi vezetésen belül is nagyobb nyitottság tapasztalható, "konstruktív kritika" fogalmazódik meg. Szerinte a kínai keményvonalasok félnek, azt hiszik, hogy az állandó erőszak mindent megdoldhat, de "ebben tévednek". A tibeti problémát csak tárgyalásos úton lehet rendezni - szögezte le.

A 75 éves Nobel-békedíjas vallási vezető hasonlata szerint egy olyan kert lehet pompás, amelyikben többféle színű és illatú virág van, és "ezen a bolygón különféle közösségek, kultúrák léteznek (...) az egész világ számára érték a különféle identitások megőrzése". Kijelentette: "igenis van remény arra, hogy megtartsuk ezeket a kulturális önállóságokat (...) a kisebb kulturális közösségek reményteljes jövő elé nézhetnek".

A dalai láma arról beszélt: "ha pesszimisták vagyunk, ez bukáshoz vezethet, igaz ügyért kell küzdenünk, és ha ügyünk igaz, folytatni kell a küzdelmet". Egy tibeti mondást idézett, amely szerint "ha kilencszer elbukunk, kilencszer nyerünk új erőt". Azt mondtam, újból és újból neki kell feszülni, fenn kell tartani magunkban az állhatatosságot".

A vallási vezető - aki méltatta az Országgyűlés fenséges épületét - arról is beszélt, hogy a boldogság végső forrása a belső megbékélés, "a folyamatos gyűlölet felemészti az immunrendszerünket". "Én személyesen boldog vagyok" - mondta.

A mosolygós, jókedvűnek mutatkozó vallási vezető országgyűlési képviselők és más, magyarországi és külföldi vendégek előtt a telt felsőházi teremben azt mondta, a belső béke nemcsak a buddhizmus, hanem az istenhit erejével más vallások útján is elérhető, e tekintetben minden vallás azonos lehetőségeket nyújt.

"A magyarok legyenek optimisták"

A dalai láma hétfőn a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján azt üzente a magyaroknak: legyenek optimisták és dolgozzanak keményen, és problémáikat meg fogják tudni oldani.

"Úgy hallottam, hogy gazdasági problémákkal küzdenek, ne siránkozzanak, dolgozzanak keményen és optimizmussal, az élet nem egyszerű" - fogalmazott a tibeti vallási vezető.
Azt mondta, szembe kell nézni a gondokkal. A politikusoknak is megvan a felelősségük, és ha nem jól intézik az ügyeket, az embereknek élniük kell a szólás szabadságával, bírálják őket - biztatta a magyar közvéleményt.

Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma felidézte, hogy 1956-ban, amikor brutálisan vérbe fojtották a magyarok szabadságharcát, bár fizikai értelemben messze, Tibetben volt, "erős aggodalmat és törődést fejlesztett ki magában Magyarország iránt".

Egyik alapvető elkötelezettségeként beszélt arról: minden lehetséges alkalommal felszólal az alapvető emberi minőségek védelmében, terjeszti az emberi jóságot. "Fontos, hogy belássuk: az emberi jóság lehet a belső béke forrása, amely belső erőt kölcsönöz, ennek köszönhetően pedig áttetsző módon tudunk megnyilvánulni" - mondta, és hozzátette, hogy mindez megteremti azt a barátságot, amelyet az emberek egymástól elvárnak. "Ilyen baráti viszonyulásra kell törekednünk" - szögezte le.

Kína Tibet-politikáját keményvonalasnak, merevnek minősítette. Szerinte a kínai vezetőknek előbb-utóbb be kell látniuk, hogy el kell kezdeniük egy "bizonyos szintű politikai liberalizációt", máskülönben elvesztik a világ bizalmát. "Én optimista vagyok" - mondta, és kifejezte, reménye szerint valamikor visszatérhet majd Tibetbe és kínai útlevele lesz. Kifejtette, olyan megoldásra kell törekedni, amely a tibeti nép és Kína számára egyaránt elfogadható.

A gazdasági világválság négy fő okának a kapzsiságot, a spekulációt, a tudatlanságot és a félelmet nevezte. Rámutatott, hogy ezek emberi érzelmek, beidegződések, "tehát a gazdasági válságnak érzelmi okai vannak". Hangsúlyozta: még a gazdasági élet szereplőinek is tisztességesen és őszintén kell eljárniuk. Megítélése szerint a tanulságokat levonva, a válságnak pozitív hozadéka is lehet.

A dalai láma elmondta: nagy örömére szolgált, hogy buddhista tanításokat tarthatott Magyarországon, megoszthatta gondolatait és tapasztalatait a szélesebb nyilvánossággal. Nagyra értékelte, hogy a parlamentben magyar képviselőkel és politikusokkal találkozhatott, egyúttal köszönetét fejezte ki azoknak a személyeknek - és mint mondta, rengetegen vannak ilyenek -, akik törődést és érdeklődést mutatnak Tibet ügye iránt.

A tibeti vezető az Országgyűlés Magyar-Tibeti Baráti Társasága és a Lehet Más a Politika (LMP) meghívására látogatott a Parlamentbe. Szabó Tímea (LMP) a dalai lámával közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: ha Kína valóban elismert nagyhatalom akar lenni, tiszteletben kell tartania a kisebbségek jogait.