Ugyan még csak alig több mint három hónapja kezdte meg az érdemi munkát a sportért felelős államtitkárság vezetőjeként Czene Attila, a kinevezésekor ígért átalakítások többségébe már belefogott.

Készül az új sporttörvény

A sporttörvény felülvizsgálatának szakmai előkészítése és egyeztetése például már megkezdődött. A rendszerváltás óta számtalan elemzés és tanulmány született a sport témakörében. Húsz év alatt három sporttörvényt sikerült összerakni, 2007-ben pedig ritkán látott ötpárti konszenzussal fogadták el a legújabb sportstratégiát. Miért van mégis újabb és újabb változtatásokra szükség?

"Az évek során az országunkon belül és a világban bekövetkező gazdasági, társadalmi változások mindannyiunk számára érzékelhetően kihatottak az itthoni sportéletre, a sport különféle színtereire is. Ráadásul az uniós csatlakozásunkból kifolyólag igazodnunk kell az EU-n belüli elvárásokhoz, jogszabályi módosításokhoz. A köröttünk bekövetkező változásokhoz illeszkednie kell a magyar sportéletet szabályozó rendelkezéseknek is. A felülvizsgálat során komoly hangsúlyt kap az elmúlt évek jogalkalmazási gyakorlatából következő visszajelzések vizsgálata" - világított rá a szabályozás változtatásainak szükségességére az államtitkár.

Ez az új sporttörvény több fontos, égető problémára is megoldást nyújthatna. A legutóbbi Újpest-Ferencváros botránymeccs után például felerősödtek azok a hangok, amik a hazai "huligánhelyzet" haladéktalan megoldására szólítják fel az illetékeseket.

"A kérdés egyeztetése jelenleg az érintettek bevonásával zajlik. Felelős válaszok csak az egyeztetések lezárását, a konkrét változtatásokról szóló döntések meghozatalát követően tudunk adni" - tért ki a válasz elől az államtitkár.

Számháború

Bármilyen változtatást elérni a magyar sport állapotában azonban csak akkor elképzelhető, ha a költségvetésből több pénzt különítenek el a sport számára a mostaninál. A források átcsoportosítására azért lenne égető szükség, mert a lakosság egészségügyi állapota - részben sportolási szokásaikra visszavezethetően - borzasztó állapotban van.

"Hazánk népegészségügyi mutatói jelenleg lesújtóak. A felnőtt népességnek mindössze kilenc százaléka sportol, s a felnövekvő generáció sportolási szokásait kutató statisztikák eredményei sem adnak okot jelenleg túl sok derűlátásra. A nemzeti együttműködés kormányának ezért eltökélt szándéka, és feladata hogy a gazdasági háttér adta lehetőségek figyelembe vételével, a sport kiemelt támogatása mellett megállítsa az ország fizikai állapotromlását, miközben kialakítja a felnövekvő generáció mozgás-gazdag, sportos életvitelét" - vázolta a promlémákat és a megoldásokat az államtitkár.

Czene korábban arról beszélt, hogy meg kell próbálni a költségvetésből a sportra szánt összeget a mostani 0,1 százalékról rövid időn belül 0,4 százalékra, majd hosszabb távon egy százalékra emelni.

Mi vár a magyar sportra?

A magyar sport sikeres jövője tehát elsősorban gazdasági kérdés.

"Már elfogadta a Parlament a magyar sporttal kapcsolatos adókönnyítéseket tartalmazó jogszabálycsomagot. Így többek között megszűnt a szabadidő- és diáksportban szerzett érmek, serlegek utáni, az előző kormányzat által bevezetett adófizetési kötelezettség és új elemként megjelent a sportesemények belépőinek és bérleteinek adómentessége is" - beszélt portálunknak a sportot érintő adókedvezményekről Czene. Az államtitkár hozzátette, hogy reményeik szerint a sportbarát adókedvezmények a vállalkozásokat a sport támogatására ösztönzik, s emellett kedvezőbb adózással a sportolókat és sportszakembereket is támogatják.

Tény, az évtizedek óta forráshiánnyal küzdő sportszféra gazdasági élénkítése, a piacépítés és annak bővítésére égető szüksége van a magyar sportéletnek. Ezen területen is rengeteg munka vár azonban még a Czene vezette államtitkárságra, illetve sokkal inkább a sportügyekért felelős minisztériumra, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumra.

Még csak most kezdett bele

Az első és legfontosabb feladat egy a mostaninál átláthatóbb struktúra megvalósítása. Czene szerint itt is elkezdődtek már a változások, melyek egyik elemeként, a szervezeti keretek átalakításának jegyében zajló változásként például a Mező Ferenc Sportközalapítvány feladatai 2011. január 1-től és a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány feladatainak jelentős része átkerül a jelenleg elnök nélkül működő Magyar Olimpiai Bizottsághoz.

"Rengeteg feladat áll előttünk. Eredményességünk és hatékonyságunk növelése és a párhuzamosságok elkerülése érdekében a sport különféle szinterein jogos igény az átrendeződés. Ez azonban kizárólag az érintettekkel való egyeztetés, feladat és felelősség tisztázást követő meghatározás mentén történhet" - tette hozzá Czene.

A sport rendbetétele tehát megkezdődött, a változások érezhető hatásaira azonban alighanem még várni kell legalább néhány évet.