Miért vállalnak egyre kevesebb gyermeket a családok?

Az általunk végzett felmérések alapján a majdani szülők legtöbbször az anyagi okot jelölik meg. Tapasztalataink szerint a családok ugyanis attól tartanak, hogy a gyermekek vállalása esetén csökken a jövedelmük. Sokan pedig a nehéz lakáshoz jutást, illetve a lakás magas fenntartási költségét jelölték meg problémaként.

Hogyan reagálnak ezekre a problémára a családok?

Elsősorban a gyermekvállalás halogatása jellemző. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy amennyiben egy nő 30 éves kora után szül, akkor megnövekszik annak az esélye, hogy a család már nem vállal több gyermeket. Pedig tudjuk, a hazai családok sokkal több gyermeket szeretnének. Felméréseink szerint a tervezett és a megszületett gyermekek száma között akár kétszeres eltérés is lehet. Ebben a kérdésben az is nagy szerepet játszik, hogy az anya vissza tud-e menni dolgozni, a szülés után. Ha ugyanis ez már az első gyermek vállalása után is problémát jelent, akkor a testvérek megszületése kérdésessé válhat.

Milyen adópolitikával lehetne ösztönözni a gyermekvállalást?

Egy család jövedelmének megadóztatásánál mindenképpen figyelembe kell venni az eltartott gyermekek számát. A mostanában felmerült számos ötlet közül a legjobb megoldás így szerintünk a családi adókedvezmény. Erről azonban csak a terv részletesebb ismerete után mondhatunk pontos véleményt.

Mit gondolnak a mostanában elhangzott gyermektelenségi adó tervéről?

Mi az adórendszerben elsősorban pozitív üzeneteket szeretnénk megfogalmazni. Mivel a gyermektelenségi adó számos kérdést vet fel, így komoly társadalmi feszültségeket okoz. Ez nem adna valódi választ a családok problémáira, ezért egyértelműen nem támogatjuk.

Egyáltalán az adók hatásos népességszabályozók lehetnek?

Önmagukban nyílván nem. Ezek az intézkedések elsősorban a gyermekes családok helyzetét könnyíthetik meg, akik így több gyermeket is tudnak vállalni. Egyebekben az államnak közvetlenül is érdeke lehet a gyermekes családok támogatása, hiszen legtöbbször ők a jövedelmük túlnyomó részét itthon költik el. A kisebb és a nagyobb családok adókedvezménnyel illetve egyéb anyagi formában történő segítésével tehát ez a pénz itthon maradhat és többek között ÁFA formájában visszakerülhet az államkasszába.

Az adókon túlmenően mivel lehetne ösztönözni a gyermekvállalást az országban?

Elsősorban kiszámítható családtámogatási rendszerrel.  Ennek eredményességéhez ugyanakkor sok éven keresztül következetes politikával kell támogatni a családokat. A gyermeket vállalni szándékozó fiataloknak ugyanis meg kell győződniük arról: a helyzetüket segítő intézkedések tartósak, így egy- vagy több gyermek vállalása nem rontja jelentősen az anyagi helyzetüket.

A magyarországi népességfogyás egyedülálló problémának tekinthető Európában?

Az úgynevezett „fehér pestis”, vagyis a nemzetek – betegségek és járványok nélküli – fogyása jelenleg egész Európában komoly problémának tekinthető. A földrész nyugati felén például már 20 éve a bevándorlók tartják szinten a népességet, ám a tapasztalatok szerint ott ez komoly társadalmi feszültséghez vezetett.

Milyen megoldásokat kínálnak az egyes európai országok saját lakosságuk számára?

Mivel Nyugat-Európában sokkal korábban elkezdődött a népesség fogyása, így már számos országban a gyermekvállalást ténylegesen ösztönző adóstratégiát dolgoztak ki. Ez tükröződik az ottani politikusok szemléletben is. Amíg itthon sokszor szidják a GYES rendszert, addig a kontinens nyugati felén hatalmas vitákat folytatnak arról, hogy adjanak-e hosszabb szülési szabadságot a nőknek. A skandináv országokban pedig egyebek között az apák szülési szabadsága segített a népességfogyás problémáján. Ott a gyerekes apák külön erre a célra kaptak fizetett szabadságot, így ezekben az országokban a férfiak is aktívan részt vehettek a gyermeknevelésben.

Önök szerint meg lehet állítani a hazai népesség fogyását?

A hazai népesség szintentartásához ma Magyarországon minden szülőpárra legalább két gyermeknek kellene jutnia, a folyamat megfordításához pedig ennek a rátának a hármas értéket kellene elérnie. Ezzel szemben ma két felnőttre 1,28 gyermek jut. A népességszabályozás szempontjából így nagyon fontos lenne, hogy minél több családban harmadik gyermek is születhessen.

Lehet újra tízmillió felett Magyarország népessége?

Ez akár több évtized kérdése is lehet. A jelenlegi helyzetet nézve nagyon kérdéses, hogy el fogjuk érni újra ezt a számot, de erről pontosabb képet a népességkutatók tudnának adni.