Rákdiagnosztikára nyert forrást az Országos Onkológiai Intézet

Csuka Orsolya, az intézet pathogenetikai osztályának vezetője a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, a pályázat révén javul az intézet molekuláris diagnosztikai szolgáltatása, hiszen a jövőben lehetőség lesz arra, hogy a molekuláris rákgenetikai teszteket szélesebb körben alkalmazzák, továbbá arra is, hogy felmérjék az egyes emberek genetikai fogékonyságát a rákbetegségre, de mód nyílik arra is, hogy a betegség örökletes formáit a szakemberek jobban kiismerjék.

A vizsgálatokban a vastagbél-, az emlő- és szájüregi daganatok genetikai elváltozásaira fókuszálnak majd.

A magyar-norvég közös kutatástól azt remélik a szakemberek, hogy a molekuláris tesztek információiból pontosabb, korrektebb képet kaphatnak a daganatos betegségekről, és az örökletes daganatok szűrésével hatékonyabbá válhat a megelőzés, illetve a korai stádiumban felfedezett elváltozásokat hatékonyabban tudják gyógyítani.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus (Norvég Alap) programot az Európai Unió (EU), valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein között létrejött megállapodás alapján hozták létre. A Norvég Alap révén a három ország 1,3 milliárd euró keretet adott 2004 és 2009 között az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országoknak.

A keretből Lengyelország után Magyarország használhatta fel a második legnagyobb összeget.
2004 és 2009 között a Norvég Alap révén több mint 135 millió euró (34,5 milliárd forint) vált elérhetővé magyarországi projekteknek. A program tavaly ősszel zárult le, Magyarországnak sikerült a keretösszeget a megadott határidőig teljes egészében lekötnie.

A program az európai kulturális örökség megőrzését, a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést, az egészség, a gyermek- és ifjúságvédelmet, a humánerőforrás-fejlesztést, az oktatást, a tudományos kutatást, a regionális fejlesztést, a határon átnyúló együttműködést és a közösségi jogot érinti.