Auksz Évának edzenie kellett magát
Auksz Évát, a Magyar Színház színésznőjét kérdeztük a Sweet Charity Című darabról, amiben a címszerepet alakítja. Megtudtuk, hogy Évának komolyan edzenie kellett a darabra, de az eredmény miatt mindez megérte.
2010. szeptember 25. szombat 15:49 - Győry S. József
Két szereposztásban kerül bemutatásra a Sweet Charity musical, az egyikben te játszod a címszerepet. Milyen légkörben teltek a próbák?
Auksz Éva
Dunaújvárosban született 1971. január 10-én. Gyermeke Tóth Hunor Zoltán (2002). Tízéves korában kezdett táncolni a dunaújvárosi Vasas Néptáncegyüttesben, tizenhárom évesen már a felnőtt együttes tagja volt. Érettségi után 6 évig a Közép-Európa Táncszínház tagja; Szögi Csaba, Markó Iván, Köllő Miklós, Györgyfalvay Katalin, Énekes István produkcióiban dolgozott. Első színészi feladatát Iglódi Istvántól kapta Székesfehérváron, a Régi nyár című produkcióban. Iglódi a következő nyáron meghívta a Csókos asszony című előadásba is, ahol egy szerencsés véletlennek köszönhetően beugrással nagy sikert aratott Katóka szerepében. 1995-től vendégművészként rendszeresen játszott a Nemzeti Színház előadásaiban, melynek eredményeként 1999-ben a társulat tagja lett. 2000 őszétől a Pesti Magyar Színház művésze.
Részlet a színésznő
honlapjáról.
Pelsőczy Réka, a darab rendezője nagyon jó hangulatot varázsolt a színpadra és a próbák is ebben a szellemben zajlottak. Réka először dolgozott együtt a társulattal, így mindnyájan tele voltunk kíváncsisággal. Gyorsan kiderült: fantasztikusan tudtunk együttműködni. Annyira, hogy Réka nem is tudja „elengedni” a színházat. Ez persze így is van rendjén: a rendezőnek akkor is együtt lélegeznie a csapattal, amikor már bemutatásra került a darab.
Nyilván számtalan vicces esemény történt a próbák alkalmával.
Jegercsik Csaba alakítja Charity szerelmét, Oscart. Egy liftbe szorulva ismerkednek meg egymással, ott derül ki Oscar pánikbetegsége is. Csabi olyan típusú színész, aki nagyon sokat gondolkodik egy-egy jeleneten, így szinte készen hozza már azt a próbára. Már az első próbára egy tökéletes pszichiátriai esetet dolgozott ki. Szerethetőt, de nagyon mulatságosat. Hetekig sírva nevetem rajta a próbák alatt. Mondtam is a többieknek, amikor már kezdtek aggódni: muszáj kinevetnem magamat, hogy aztán komolyan tudjam venni a jelenetet.
Szinte minden jelenetben a színpadon vagy. Fizikailag mennyire megerőltető mindez?
A My fair lady után azt hittem, hogy nem lesz részem még egyszer ilyen fizikailag is embert próbáló produkcióban. Tévedtem: a Sweet Charity nehezebb volt. Nem vagyok éppen rossz kondícióban, de a darabra komolyan edzenem kellett magam. Rengeteget énekeltem és tornáztam.
Mennyire érzed sikeresnek a darabot? Mennyire érdeklődik a színházba járó közönség a darab iránt?
Véleményem szerint nagyon szeretik. A darabbal foglalkozó netes fórumok is ezt tanúsítják. Az is kiderül belőlük, hogy a nézők a másik szereposztásra is nagyon kíváncsiak. Úgy gondolják, és ebben nem is tévednek, hogy minden szereplő önmagából kiindulva alakítja a karakterét. Ezt is külön izgalmasnak találják, megnéznék kétszer is a produkciót. Ez a fajta kíváncsiság ugyancsak pozitív visszajelzés a számunkra.
Meglátásod szerint mi a Pelsőczy Réka által rendezett musical különlegessége?
Réka komolyan, de mégis könnyen értelmezhető módon hangsúlyozta az előadásban a lélek, az emberi psziché bonyolultságának egy-két alapkérdését. A rendezés nem kizárólag a musicalből indul ki, hanem Fellini Cabiria Éjszakái című filmjéből. Vagyis egy édeskeserű történetből. Páratlan ötletet volt az előadás látványvilágának képregényes megoldása is.
Charity egy kedves, naiv lány, aki a boldogságot keresi. Számodra mit üzen a karakter?
Charity tele van életszeretettel. Történjék bármi, ő akkor is saját maga marad. Megy tovább és senkit sem hibáztat a kudarcaiért. Nem lehet megtöri. Charity mindig dolgok a jó oldalát látja, azokat „erősíti fel” önmagában. Ez persze naivitás, amit majdnem mindenki kihasznál. Ám Charity ennek ellenére sem lesz rossz ember. Tiszta lélekkel várja az igazit, bízik a holnapban.
