A csontvázkeresés virágkorát éljük. Keresés, feltárás, büntetés. Na de mi a helyzet azokkal a tetemekkel, melyeket az állam inkább megpróbál visszatemetni? Álomsziget beruházás A-tól Z-ig.
2010. szeptember 27. hétfő 06:29 - HírExtra
Áron alul
Ide-oda tologatott pártkedvencek
Az MSZP 2002-es választási győzelmét követően elküldte Faragó Csabát az ÁPV Rt. vezetői székéből, és helyette Kamarás Miklóst nevezte ki, így végül ő fejezte be a Fidesz által megkezdett privatizációt. 2004-ben, posztjáról távozva a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki Draskovics Tibor pénzügyminiszter előterjesztésére. Mindezt privatizációs tranzakcióinak átláthatóságáért és sikereiért. Az kérdéses, hogy az állam milyen sikert látott például a HSZV privatizációjában.
Kamarásról tudni kell, hogy számos állami vállalatban töltött be igazgatói tisztséget az MSZP-kormányok idején. Az ÁPV Rt. mellett többek között volt ő a MÁV és a MOL vezérigazgatója is, majd 2009-ben kinevezték az ÁPV Rt. jogutódjának, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. fejének is. A dolog pikantériája, hogy a Hajógyári sziget privatizációját lefolytató Kamarás volt az, aki tavaly beadta a Sukoró-ügyben a bírósági keresetet. Az Álomsziget ellen azonban láthatóan nem ágált.
Az MNV élén azóta már a Fidesz embere, Molnár Zoltán van. Kamarás a posztról való távozása előtt néhány nappal még térítésmentesen átpasszolt egy félmilliárd forint értékű XII. kerületi ingatlant a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány részére. Az ügyben vizsgálat folyik.
Két nappal Kacskovics Fruzsina elbocsátása után az ÁPV Rt. már meg is hirdette üzletrészét. Azonban a pályázatra, melyre a Reorg Rt. immáron csupán 6,6 milliárd forintos limitárat írt ki, nem érkezett jelentkező.
Így aztán 2002 júliusában ismét meghirdették a HSZV-t. Ekkor a Pricewaterhouse-Coopers Ingatlantanácsadó Kft.-t kérték fel az ingatlanbecslés elvégzésére. ÁFA nélkül – 4,4 milliárd forintos árat állapítottak meg. A pályázat végül októberben az Ercorner Kft. ajánlatát nyilvánította eredményesnek.
A budapesti székhelyű Erconer Kft. az izraeli Plaza Centers tulajdonában volt. Az izraeli cég a HSZV egyik kistulajdonosának partnereként tett szert a meghirdetett üzletrészre. A tulajdonosok ugyanis elővásárlási joggal rendelkeztek. A Hajógyári sziget így tulajdonképp – bár áttételesen – a Plaza Centers többségi tulajdonába került. (A Plaza Centersről a cikksorozat következő részében többet is megtudhat.)
Törvényt kijátszva
Az ÁPV Rt. a HSZV privatizációja során figyelmen kívül hagyta a kulturális örökség védelméről szóló törvényt, és magánkézbe bocsátotta a Hadrianus palotát, a római kori romingatlant. A törvény szerint a védett műemléket térítésmentesen át kellett volna adnia a Kincstári Vagyon Igazgatóságának, az ÁPV Rt. azonban a tulajdonosi jogviszonyokra hivatkozva ezt "elmulasztotta".
A privatizáció eredményének kihirdetése előtt mind Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség akkori minisztere, mind Óbuda alpolgármestere, Szabó Magdolna felhívta az ÁPV Rt. akkori ügyvezető igazgatójának, Kamarás Miklósnak a figyelmét az esetlegesen fellépő jogszerűtlenségre. Az ÁPV Rt. azonban arra hivatkozva, hogy a HSZV-ben nincs 100 százalékos tulajdonjoga, nem tett eleget a felülvizsgálati követeléseknek.
Hiába kereste fel kérelmével Kaiser Anna építészmérnök asszony, a kulturális örökségvédelem köztiszteletben álló alakja a Medgyessy-kabinetet, hasonló indoklással leszerelték őt is.
Vitatható opció
Az ÁPV Rt. ehelyett egy meglehetősen vitatható opciós szerződésben megállapodott arról a magyar állammal, hogy még öt évig (tehát 2008 nyaráig) visszavásárlási jogot biztosít a Kincstári Vagyoni Igazgatóság számára. Mindezt közel 1,1 milliárd forintos áron.
Ehhez tudni kell, hogy a Hadrianus palota telke 7,5 hektárt tesz ki a 32 hektáros összterületből. Ha az ÁFÁ-val együtt 4,6 milliárdos összvételárhoz viszonyítjuk az 1,1 milliárdos árat a négyzetméterek függvényében, valamint figyelembe vesszük azt is, hogy egy olyan 7,5 hektárról van szó, melyre nincs építési engedély, így gyakorlatilag az új tulajdonos számára használhatatlan terület, látható, hogy a műemlék áraránya indokolatlanul magas. Ha pedig valóban ez lenne a reális értéke a Hadrianus palotának, úgy a többi ingatlanrész lett alulértékelve a romhoz képest.
Az ÁSZ leszerelve
Az Állami Számvevőszék mint Magyarország elsőszámú gazdasági ellenőrző szerve 2004-es jelentésében több ponton is megállapította, hogy a HSZV privatizációja vitatható. Az ÁSZ akkor megkérte a pénzügyminisztert, Draskovics Tibort, hogy vizsgálja felül az opciós szerződésben rögzített visszavásárlási árat. Az ÁSZ elnöke, Kovács Árpád levelére adott válaszában Draskovics – szintén a tulajdoni körülményekre hivatkozva – elutasította kérelmet.
Kérdéses, hogy miért ragaszkodott az állam ennyire a felülvizsgálat helyett ehhez a vitatható opciós szerződéshez, mellyel nyilván nem járt jól. Erre a következő részekben próbálunk választ találni.
