Ombudsman: jogsértő eljárások a rendészet felévteli eljárásban

Szabó Máté érdeklődésére az országos rendőrfőkapitány azt közölte, hogy a két fiatal alkalmatlanságát a szakközépiskolai felvételi eljárás úgynevezett "előzetes személyzeti ellenőrzése" során állapították meg.

Az egyik jelentkező édesapja büntetett előéletű, és bár a családjától külön él, az apa és a fiú szoros kapcsolata veszélyezteti a majdani hivatásos szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátását. A jelentkezési lapon a jelentkezőnek nyilatkozni kell arról, hogy volt-e büntetve, és indult-e ellene olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel fejeződött be.

A másik jelentkező mindkét kérdésre nemmel válaszolt, de a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján megállapították, hogy csaknem három évvel korábban megrovásban részesült. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a fiatalember büntetett előélete, illetve hamis nyilatkozata - a tiszta erkölcsi bizonyítvány dacára - olyan biztonsági kockázatot jelent, mely veszélyezteti a majdani hivatásos szolgálat törvényes ellátását.

Ezért - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján - egyik esetben sem támogatható a szakközépiskolai felvétel. Az ombudsman vizsgálata során megállapította, hogy a rendészeti szakközépiskolába jelentkezőkre nem alkalmazható a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény biztonsági ellenőrzésről szóló előírása.

A törvény hatálya a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre terjed ki, a rendészeti szakközépiskolába felvételizőkre viszont a közoktatási törvény és a Belügyminisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium 2005-ös közös rendelete vonatkozik.

Abban pedig az áll, hogy a felvételi eljárás során a szakközépiskola igazgatójának azt kell vizsgálnia, megfelel-e a jelentkező a közoktatási törvényben foglalt speciális feltételeknek. Az állampolgári jogok biztosa felhívta a figyelmet arra is, hogy a Büntető Törvénykönyv a szankciók között a büntetéseket és az intézkedéseket - utóbbiak között a megrovást - tartalmazza ugyan, ám az intézkedések alkalmazása egyáltalán nem eredményez büntetett előéletet.

Büntetett előéletűnek egyébként is csak az tekinthető, aki a törvény szabályai szerint még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

Az ombudsman szerint ez alapján egyáltalán nem volt hamis a jelentkező nyilatkozata, ugyanis az országos rendőrfőkapitány "minősítésével" ellentétben nem tekinthető büntetett előéletűnek az, aki ügyészi megrovásban részesült.

A felvételi kérelmet ezért jogszerűtlenül utasították el és a rendőrség eljárása súlyosan sértette az emberi méltósághoz, valamint a művelődéshez való jogot - állapította meg az ombudsman. A másik jelentkező édesapjának "büntetett előéletét" mindössze egy humán segédelőadó közlése támasztotta alá, amiből nem derült ki, hogy az édesapa még büntetett vagy már büntetlen előéletűnek tekintendő-e. Az édesapa esetleges bűnözői jelenére való utalás pedig a személyiségi jogokat sértő feltételezés - állapította meg az országgyűlési biztos.

Szabó Máté vizsgálata alapján kezdeményezte az országos rendőrfőkapitánynál, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogsértő gyakorlat megszüntetésére, a felvételi eljárásban pedig ügyeljenek a büntetések és az intézkedések, továbbá a büntetett és a büntetlen előélet közötti alapvető különbségekre.