EU: meghatározó a magyar elnökség

Hozzátette: a jövő év első felében esedékes elnökségi időszak legnagyobb hozadéka azonban az, hogy "megtanuljuk azt, amit csak elnökségként lehet megtanulni", és utána, az unión belüli, tagállami általános működés keretében mindezt hasznosítani lehessen. Ennek a haszna messze túl fog mutatni 2011. június 30-án, az elnökség zárónapján.

A nagykövet utalt arra, hogy az állandó képviselet felkészítése az elnökségre évekkel ezelőtt kezdődött. A technikai hátteret illetően nincs ok aggodalomra, ami pedig a személyi kérdéseket illeti, a képviselet részét képezi a kifejezetten az elnökség időszakára érkezett állomány, illetve az uniós intézményektől "kölcsönvett" munkatársak. "Biztos vagyok benne, hogy a készültség október végére beáll 100 százalékra" - szögezte le Györkös Péter -, és már két hónappal az elnökség kezdete előtt a teljes rendszer tud majd működni.

Elmondta: abban a kapcsolati rendszerben, amit Brüsszelben működtetnie kell, a kulcsszereplők jelentős részét 10-15 éve ismeri. Emellett naponta 10-12 találkozót bonyolít le, abból a célból, hogy a hiányokat néhány hét alatt felszámolhassa. "A saját magam által felállított szakmai mércét teljesíteni fogom, és azt hiszem, ez a mérce megfelel annak, amit akár kormányoldalról, akár ellenzéki oldalról az állandó képviselővel szemben támasztanak" - fogalmazott.

Ami a tartalmi problémákat illeti, azok közé tartozik például, hogy sikerül-e végleges állapotot rögzíteni október végén (a következő állam- és kormányfői találkozón) az EU-n belüli gazdasági együttműködés fokozásáról folyó gondolkodásban, vagy bizonyos viták tovább folynak majd. E pillanatban a tagországok álláspontja még nagy mértékben eltér - tette hozzá Györkös Péter, de jóslásokba nem kívánt bocsátkozni, mi lesz az egyeztetések végkifejlete. Megemlítette, hogy a magyar elnökség alatt "lopakodik majd be" a napirendre a következő hosszú távú költségvetés kérdése. Erről a hivatalos vitát azonban csak akkor érdemes megkezdeni, ha annak adottak a feltételei, így elképzelhető, hogy a magyar félévben még csak a különböző ötletek, törekvések és szándékok kezelését kell elvégezni ezen a területen - vélte.

A magyar elnökség egyik prioritásával, a tervezett uniós Duna-stratégia kialakításával kapcsolatban Györkös Péter elmondta: az előkészületek jól haladnak. Szerinte nem lesz akadálya annak, hogy a 2011 júniusi EU-csúcson jóváhagyják a Duna-stratégiát. A képviseletvezető hangsúlyozta: minden szereplőnek az a törekvése, hogy a magyar elnökség sikeres legyen.

Györkös Péter az interjúban arról is beszélt, hogy Románia és Bulgária tervezett csatlakozását a schengeni övezethez nem szabad összekapcsolni az utóbbi időben az unióban előtérbe került roma problémakörrel. Hangsúlyozta, hogy a belső határellenőrzéstől mentes övezethez való román és bolgár csatlakozásnak - miként az a magyar csatlakozás esetében is volt - világos a kritériumrendszere. Felhívta a figyelmet arra: függetlenül attól, hogy egy uniós állam állampolgára egyben egy Schengen-tagállam állampolgára-e, az unión belül szabadon közlekedhet.

A romákkal kapcsolatos kérdéskört olyan politikai és pszichológiai problémának nevezte, amit szerinte is kezelni kell, de leszögezte, hogy a román és a bolgár Schengen-csatlakozási folyamatnak "szigorúan a csatlakozási kritériumok mentén kell előre haladnia". Jelezte, hogy a következő hetekben, hónapokban nagyon komolyan fogják vizsgálni a két ország felkészültségét.