Mire lehetnek jók a konjunktúra indexek, ha a statisztikai adatok is hű képet adhatnak a gazdaságról?

Az európai uniós módszertan alapján készülő indexek egyik fő előnye gyorsaságukban mutatkozik meg. Amíg ezek a mutatók ugyanis egy-két hét alatt feldolgozhatók, addig a statisztikai adatok alapján rendszerint másfél-két hónap múlva nyújtanak számunkra információkat. A konjunktúra indexeket így elsősorban a tényekkel való együtt mozgás jellemzi.

Mennyire tudják a bizalmi indexek mérni az egyes gazdasági folyamatok alakulását?

Legjobban mindenhol az ipari bizalmi indexek tükrözik a tényleges gazdasági folyamatokat. A magyar várakozások emellett szinte tökéletesen követik az európai, főleg a német várakozások alakulását is, amely a hazai ipar európai integrálódására is utal. Miközben főleg az adott hónapra van szoros összefüggés a tények és a várakozások között az indexek alakulásából a gazdasági folyamatok trendjére is következtetni lehet.

A most nyilvánosságra hozott kutatásuk a lakossági konjunktúra index megtorpanásáról szólnak. Minek köszönhető ez?

Ebben a mutatóban ugyan rengeteg gazdasági hatás tükröződik, a fogyasztók bizalmi indexében most tapasztalható, nem túl jelentős változást azonban elsődlegesen a választási eufória lassú csillapodása válthatta ki. A tavaly áprilisi mélyponthoz képest természetes módon javultak csaknem egy éven át a lakosság gazdasági várakozásai, a tavaszi látványos emelkedésben azonban már biztosan szerepe volt a parlamenti választásoknak is. Az 1993 óta végzett felmérések alapján jól látható, hogy a választások időpontjára rendszerint megugrik a lakosság bizalmi indexe. Ilyenkor ugyanis az előző kormány is igyekszik a választók számára kedvező intézkedéseket hozni, valamint a következő ciklusra tett ígéretek is növelhetik az emberek várakozásait.

A felméréseik szerint ugyanakkor a vállalti szférában is romlott a bizalom...

Ez ugyan ágazatonként eltérőnek mondható, ám ezek többségében nem tapasztaltunk markáns változást. A legtöbb ágazatot inkább a stagnálás jellemezte. Az elmúlt hónapok folyamatainak ellentételezéseként egyedül a kereskedelem bizalmi indexekben következett be jelentősebb romlás. Itt feltehetően a svájci frankkal szembeni árfolyamgyengülés, ennek következtében a hiteltörlesztés növekvő terhei tették a kereskedők számára is nyilvánvalóvá, hogy a vásárlóerő gyengül, s kisebb forgalomra kell számítani.

Miért erősödtek az inflációs várakozások, hiszen több elemző szerint éppen a magas munkanélküliség hatására a jövőben is alacsony infláció várható?

A változás itt sem volt jelentős. Itt két ellentétes hatást figyelhetünk meg. Amíg a rosszabb termés miatt az élelmiszerárak növekedését tapasztalhattuk, addig az energiaár-emelésről való döntés elhalasztása kiegyenlítette az inflációs várakozásokat.

Mindezek előrevetíthetik egy második gazdasági válság kialakulását?

Semmiképpen sem. Ezek az adatok inkább csak arra utalnak, hogy a kilábalás lassú lesz a recesszióból.

Hogyan lehetne akkor a piaci résztvevők magatartását kedvezőbb irányban befolyásolni?

Nyilván olyan gazdaságpolitikával, amely tartósan javítja a pozíciójukat.

Látszanak már ennek körvonalai?

Egyelőre nem ebbe az irányba megyünk, a tényleges gazdaságpolitika ugyanakkor az önkormányzati választások után fog eldőlni. Nagyon fontos döntés, hogy a kormány vállalta az államháztartás hiányának 3 százalék alatt csökkentését, egyelőre azonban nem látszik, hogy ehhez milyen eszközrendszert fognak rendelni.