A héten Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke - egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségi tagja bejelentette: olyan törvénycsomag kerül majd a parlament elé, ami megoldhatja futballhuliganizmus kérdését a magyar pályákon.

Bánki úr szerint egy éven belül érezhető változás lesz a honi stadionokban és környékén, majd aztán két-három év múlva felvirágzik a magyar futball, a lelátókon pedig árad majd a béke és a szeretet.

Hogyan is valósulna meg mindez?

Az elnök úr említette, hogy megvizsgáltak néhány (divatos – a szerző) külföldi példát és arra a megállapításra jutottak, hogy ha felújítják a stadionokat, lesz beléptető rendszer, szigorítják a Büntető Törvénykönyvet, akkor majd több néző lesz.

„Európában a német Bundesligában a legmagasabb a nézőszám, többek között azért, mert ott a 2006-os világbajnokság kapcsán új stadionok épültek" – mondta Bánki.

Igen ám, de Németországban színvonalas a játék is, izgalmas és fordulatokban gazdag meccseket játszanak hétről- hétre. Előbb talán foci kéne és nem új stadion. A Magyarországra sodródott grúz balhátvéd az Allianz Arenában sem tudna rendesen beadni…

Győrben például remek stadion van, néző viszont sehol, ahogy a focit is nyomokban tartalmazza a Győr játéka. Hétvégenként körülbelül 1000-1500-an tengődnek az ETO parkban. Igaz, huliganizmus sincs, de ez csupán abból fakad, hogy gyakorlatilag nincsen szurkoló sem.

A sokat emlegetett beléptető rendszer is egy olyan dolog, amit egyszer már elsütött a Fidesz, amikor legutóbb kormányon volt. Ebből annyi valósult meg, hogy milliárdokért vásároltak, teljesen használhatatlan kapukat, amik azóta valami eldugott raktárban porosodnak. (Ha el nem adták őket fémhulladéknak.)

Angol, holland, és német példákkal dobálózott az elnök úr, holott ezen országok lelátóin sem mindig vannak békés állapotok. A huliganizmus világméretű probléma, a futball és a csoportos agresszió valamiért összefügg egymással. Rengetegen próbálták megfejteni, hogy miért van így, de eddig még nem született megoldás a problémára.

Bárhogy próbálják elhitetni, a fentebb említett országokban is rendszeresen gondot okoznak a futballpályán és annak környékén randalírozók.

Anglia – „no one like us, we don’t care”

Elsősorban Angliával szokás példálózni, mint olyan országgal, ahol sikerült megfékezni huligánokat. Ez nem teljesen igaz, bár az tény, hogy sokkal jobb a helyzet, mint a legsötétebb nyolcvanas években. Azonban alacsonyabb osztályokban simán előfordul lelátói (!) rendzavarás. Kupameccsek és bajnokik alkalmával pedig rendszeresek az utcai csetepaték. Történik mindez annak ellenére, hogy Európa legszigorúbb törvényei vannak Angliában. A stadionból való kitiltástól, a letöltendő börtönbüntetésig mindent bevetnek, hogy megfékezzék a huligánokat. Ráadásul az angliai városokban nem csak a stadionok, hanem az utcák is be vannak kamerázva. A huligánokat ez mégsem izgatja igazán…



Hollandia – „Rotterdam hooligans!”

Pompás stadionok, kiváló játék, remek infrastruktúra jellemzi Németalföld futballját. Ezzel együtt Anglia mellett az ún. huligánkultúra másik zászlóshajója. Egy-egy nagyobb rangadót ugyanúgy utcai zavargások kísérnek. De az sem ritka, hogy a huligánok mondjuk egy autópályán csapnak össze egymással.


Németország – van igény az erőszakra

A Bundesliga benne van a világ legjobb öt bajnokságában, ráadásul a huligánjaikat sem kell félteni. Főleg alacsonyabb osztályokban működnek rendszeresen, de előfordul, hogy az első osztályban is elszabadulnak az indulatok.


Huligánok Ligája

Mielőtt azt hisszük, hogy a huliganizmus csak a hanyatló nyugat posványában képes megteremni, tekintsünk egy kicsit kelet felé is. Lengyelországban például már focimeccs sem kell egy jó bunyóhoz. A huligáncsoportok olyannyira komolyan veszik tevékenységüket, hogy külön Ligát hoztak létre maguknak, az úgynevezett „Ustawkát”. Hétről-hétre összecsapnak valami félreeső helyen, az egésznek már semmi köze a focihoz, illetve a pályák környékén tapasztalható rendzavarásokhoz. Ezzel aztán végképp nem lehet semmit kezdeni, a rendőrség maximum tudomásul veheti, hogy ilyen is van.


Oroszországban is hasonló a helyzet, a jól szervezett csoportok keményen edzenek, készülnek az összecsapásokra.


Összecsapások mindenhol vannak, sőt lesznek is. A magyarországi helyzet még mindig sokkal jobb. Ráadásul a magyar foci nem azért tart ott ahol, mert néhanapján balhék vannak. Nem ezért van kevés néző. Az európai topligák sem mentesek az erőszaktól, mégis rengetegen kíváncsiak a meccsekre.