Az Inkayacu paracesensis, azaz a vizek királya névre keresztelt pingvin másfél méter magas volt, vagyis kétszer akkora, mint a jelenkori császárpingvin (Aptenodytes forsteri). Ez volt a valaha élt pingvinek legnagyobbika, s modernkori leszármazottaival ellentétbe a trópusokon volt honos, ahol 18 centiméteres csőrével halakra vadászott.

Szemben az elegáns, fehér-fekete színben pompázó "frakkos" császárpingvinnel, a vizek királya vöröses-barna és szürke tollazatot viselt. A fosszília vizsgálata elvezetett a modern pingvinekkel kapcsolatos felfedezéshez, ennek révén feltárható, hogyan fejlődött ki a tollazatuk, s miképp váltak oly kiváló úszókká.

Julia Clarke, az austini Texasi Egyetem paleontológusa, a tanulmány vezető szerzője kiemelte, hogy e lelet előtt semmilyen adat nem volt arról, hogy milyen lehetett az ősi pingvinek tollazata, annak színe, vagy úszószárnyaik alakja.

Dan Ksepka, a Észak-karolinai Állami Egyetem paleontológusa szerint "a fosszília arról tanúskodik, hogy az úszószárnyak és a tollak alakja, amelyeknek köszönhetően oly kiváló úszók a pingvinek, nagyon korán kifejlődtek a madarak evolúciója során. A fekete és a fehér szín viszont "újkori" találmány.

"Azonosítottuk a szárnytollazatát, ahogy a kontúrtollakat is, amelyek a modern pingvinek +vízhatlanságát+ és a testhőmérséklet szabályozását biztosítják" - mondta.
A vizek királya úszószárnyának tömött tollazata első látásra a modernkori pingvinekére hasonlított, ám amikor a kutatók alaposabban megvizsgálták a fosszíliát, a különbözőségeket is felfedezték.

A tollazat színét az úgynevezett melanoszómák segítségével vizsgálták. Utóbbiak a pigmentsejtek citoplazmájában lévő hólyagocskák, amelyek a festékanyag, a melanin raktározására szolgálnak. A melanoszómák alakja a valaha bennük tárolt festékanyag színétől függ, így a kutatók összehasonlították az őskövület tollazatában lévő melanoszómákat a különböző madarakéval.

A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a modernkori pingvinek nagyméretű melanoszómákkal rendelkeznek, amelyek szőlőfürtszerű képződményekbe tömörülnek, ilyen egyetlen más ismert madárnál sem fordul elő. A kihalt óriáspingvin viszont sokkal kisebb melanoszómái a többi madarakéhoz hasonlítottak.

A kutatók nem tudják megmagyarázni e különbözőség okát, bár véleményük szerint a mai pingvinek "frakkjához" van valami köze. A hólyagocskákban tárolt melanin a tollak "törhetetlenségét" biztosítja. Így az egyik lehetőség, hogy a melanoszómák mérete a pingvinek későbbi evolúciója során növekedett meg, ahogy a madarak jobb víz alatti úszókká váltak és jobb hidrodinamikai tulajdonságokkal rendelkező testtakaróra volt szükségük.