Három megyében veszélyhelyzet van a kolontári vörösiszap-tároló gátszakadása miatt. Egymillió köbméternyi szennyezőanyag öntött el három települést. Négy halott, száznál több sérült, négy eltűnt, kaotikus állapotok.
2010. október 5. kedd 11:01 - HírExtra
Minden tönkrement Kolontár lezárt részében
Semmi nem maradt épen az iszapömlésben érintett egyik falu, Kolontár még mindig lezárt részében; a személyes holmik az utcán hevernek, a házak megrongálódtak - tapasztalta az MTI tudósítója a helyszínen kedden, amikor két órára megnyitották a lezárt falurészt.
A lezárt részt egy patak választja el a falutól; a hidat elmosta az ár, a házak szemmel láthatóan életveszélyesek. Ezért a rendőrség senkit sem enged be a területre.
A zárást két órára oldották fel, hogy az emberek elvihessék értékeiket otthonukból. Több, a neve elhallgatását kérő helyi lakos azt mondta az MTI tudósítójának, hogy nem maradt semmilyen személyes holmija, ami ne tett volna tönkre a vörösiszap.
Az iszapáradat két méter magasan is vörösre színezte a házak falát; a kerteket néhol másfél méternyi iszap fedi, a kerítéseket kidöntötte az ár, a személyes holmik az utcán hevernek.
Az MTI tudósítója azt látta, hogy az ár ereje a legtöbb fát kitépte a helyéről, több háznak kidőlt a fala, de olyan is van, ahol a lakók bontották meg a cserepeket, hogy a padlásról kijussanak a tetőre.
Egy helyi lakos azt mondta, hogy egymás mellett lakott az az idős nő és az a két kisgyermek, akik meghaltak a gátszakadásban. A két ház szemmel láthatóan nagyon megrongálódott a katasztrófában.
Az MTI tudósítója találkozott a falurészben egy fiatal párral, akik egy ékszerteknőst vittek magukkal. Mint elmondták, most sikerült csak kimenteni az állatot az emeletről.
A tudósító egyébként azt tapasztalta, hogy a honvédség már dolgozik az összeomlott híd pótlásán. Arra a kérdésre viszont, hogy mikor nyithatják meg a falurészt, egyelőre senki sem tudott válaszolni. Egy rendőr megjegyezte, egyelőre még eltűnt embereket is keresnek a környéken.
Szakértők szerint először a sérült gátat kell rendbehozni
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója szerint első lépésként a vörösiszap-tározónál megsérült gátat kell helyreállítani. Farkas Béla azt valószínűsítette, hogy ideiglenes megoldásként először a korábbi gáttestet állítják helyre, amíg mögötte megépül egy kellően erős gát.
A Tatai Környezetvédelmi Zrt.-t igazgatója az MTI-nek kedden elmondta, a katasztrófavédelem és más hatóságok is megkeresték már cégüket, hogy nyújtsanak szakmai segítséget a kármentesítési munkálatokhoz. Műszaki szakembereik jelenleg is a helyszínen tartózkodnak.
Farkas Béla elmondta: cégük kezelésében vannak biztonságos vörösiszap-tározók, ez a fő tevékenységük, de kimondottan a toxikus nehézfémek kármentesítésében, illetve ilyen nagy mennyiségű veszélyes anyag kezelésében is sok tapasztalatuk van.
Emellett a cég rendelkezésére állnak speciális földmunkálatokhoz szükséges munkagépek, illetve olyan műszerek, amelyekkel a helyszínen mérhetik az anyag koncentrációját - tette hozzá.
Az igazgató tudomása szerint a megsérült tározókazettán az iszapkifolyás már nem jelentős.
Az eddig kiáramlott vörösiszappal kapcsolatban azt mondta, hogy valójában jelentősebb mennyiségben "technológia víz" folyt ki, amely magával vitte az iszapot. A technológia vízzel szállítják az iszapot a tározó kazettákba. Ez a víz rendkívül lúgos hatású, valószínűleg ez marhatta ki a gáttestet. A katasztrófa okairól nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.
El kell végezni a szükséges vizsgálatokat - mondta Farkas Béla, hozzátéve, hogy véleménye szerint a közelmúlt szeles, csapadékos időjárása is közrejátszhatott a gátszakadásban.
A vörösiszap lúgos, maró hatása mellett a másik kockázati tényező, annak toxikus nehézfém tartalma, a nikkel és az ólom - mondta. Ezek talajba szivárgását kell minél előbb megakadályozni - hívta fel a figyelmet.
A kárenyhítés jelenlegi szakaszában a szakemberek a lakóterületektől és a megművelt földektől próbálják távol tartani az iszapot, illetve igyekeznek kiküszöbölni az élővizek károsodását. A hosszú távú feladatok között említette az iszaphulladék összegyűjtését. Mint kifejtette: a vörösiszapot csak a speciálisan erre a célra kialakított tározókban lehet elhelyezni, de a szükséges kazetták, ahol azt el lehet helyezni, rendelkezésre állnak.
Farkas Béla biztos abban, hogy mindenütt ki kell cserélni a talajt a lúg beszivárgása miatt. A lakóházak között, a mezőgazdasági és erdőségi területeken az iszapot össze kell szedni a földekről, "egy gramm sem maradhat a talajban" - hangsúlyozta, hozzátéve, előfordulhat, hogy akár 10-15 centiméter mélyen is fel kell szedni a talajt. Ez rendkívül nagy mennyiséget, több száz hektár földet jelent, de pontos számokat csak a kárfelmérés után lehet majd mondani.
Az eljárás menetéről elmondta, hogy a környezetvédelmi hatóság tényfeltárást végez, majd egy ahhoz kapcsolódó műszaki beavatkozási tervet készítenek. Az illetékes hatóság feladata lesz megadni a "kármentesítési célállapoti határértéket", amelyben meghatározza, hogy pontosan mennyit kell felszedniük a talajból.
A lakóházaknál portáról portára kell járni, az iszapot össze kell szedni, s a talajt ki kell cserélni. Hasonló módon kell eljárni a mezőgazdasági területeken is. Ott is össze kell gyűjteni a hulladékot, valamint a földet. Ezt követően - az illetékes szakhatóságok által előírt módon - visszaforgatják, vagy más agrotechnikai eljárással kezelik a földet.
Farkas Béla arról is beszélt, hogy az érintett területeken napokon belül ki fog pusztulni a teljes növényzet, majd egy-két hét alatt a fák is. A lúgosság öli meg a növényeket, de ez kisebb kockázatot jelent, mint a toxikus fémek. A szabad levegő és az esőzések hatására a lúg ugyan kioldódik, de toxikus fémek tovább szennyezik a talajt, ezért kell az iszapot minél előbb összegyűjteni - hangsúlyozta.
A környezetvédelmi szakember a lakóknak azt javasolta: házukat, használati tárgyaikat minél előbb bő vízzel, valamint a háztartásban található gyenge savakkal mossák le, mivel ha a vörösiszap megszárad és porlani kezd, az belélegezve mérgező. Javasolta, hogy a takarításhoz vegyenek fel teljes védőruhát, kesztyűt, maszkot, gumicsizmát.
Ezenkívül ne egyenek, és ne igyanak olyan dologból, amely érintkezett a vörösiszappal, valamint a dohányosokat is figyelmeztette, hogy mielőtt rágyújtanának, mindig mossanak kezet.
Önkéntesek mentik a jószágokat
Helyi önkéntesekből alakult ötfős csoport menti az állatokat az iszappal elöntött területekről Devecserben.
Szilágyi Marianna devecseri önkéntes szervezte meg az állatok mentését, kedden húsz kutyát és fél tucat macskát mentettek ki. Az állatokat a budapesti Noé Állatmenhely Alapítványnál és a veszprémi állatmenhelyen helyezik el, és ott várják az örökbefogadást.
Az eső eleredt, és ez megnehezíti a mentést, de folytatják a sérült állatok felkutatását - mondta Szilágyi Marianna. Hozzátette: németországi állatmenhelyre is szállítottak már kutyákat. Az állatok többsége az elöntött kertekben rekedt.
A jobbik jogszabály-módosításokat kezdeményez
Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő jogszabály-módosításokat kezdeményez, hogy ne fordulhasson elő a kolontári vörösiszap-tároló gátszakadásához hasonló katasztrófa. Már Illés Zoltán államtitkárral is egyeztetett, aki szóban támogatta elképzeléseit.
A politikus az MTI-vel kedden közölte, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának benyújtott javaslatai elsősorban két dologra térnek ki. Az egyik javaslatuk, hogy a jelenleginél szigorúbb kárelhárítási tervek készítését írják elő, annak gyakorlati megvalósíthatóságát pedig szakemberek ellenőrzésére bízzák.
"Megengedhetetlen, hogy valaki több millió tonna veszélyes anyagot tárol és nincs felkészülve egy katasztrófahelyzetre. Ha pedig volt a jogszabálynak megfelelő kárelhárítási tervük, akkor viszont a jogszabály rossz, mert semmire nem mentek vele" - hangsúlyozta Kepli Lajos.
A másik kezdeményezésük arról szól, hogy kötelező legyen biztosítást kötnie annak, aki ilyen mennyiségű veszélyes anyagot kezel. Ez az összeg alapot jelentene a kártalanításhoz is - ismertette.
Kepli Lajos beszámolt arról, hogy egyrészt mint veszprémi országgyűlési képviselő, másrészt mint a jobbik környezetvédelmi kabinetjének elnöke kedd este óta a helyszínen van, hogy tájékozódjon a kármentesítésről.
A jobbikos képviselő szerint a helyiek évtizedek óta mondták, hogy a tározó egy időzített bomba.
Hangsúlyozta: "az, hogy a fal ilyen állapotban volt, egészen biztosan emberi mulasztás következménye".
Elfogadhatatlannak tartja, hogy a Mal Zrt.-nél nem volt megfelelő cselekvési terv egy ilyen katasztrófa esetére. Szerinte: "közel egy napig csak tanakodtak a professzorok, hogy mit kellene csinálni".
Kepli Lajos részvétét fejezte ki az elhunytak hozzátartozóinak, a katasztrófában megsérülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kívánt. Közölte: "nem nyugszanak addig, amíg meg nem találják és büntetőjogilag felelősségre nem vonják a felelőst".
A jobbikos képviselő kiemelte továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom ismét felajánlotta segítségét. Több tucat emberük a segélycsomagok osztásában, később pedig a romok eltakarításában is segít majd.
Még mindig folyik a sárlavina?
Iszaptenger fogja körbe a Veszprém megyei Kolontár település egy részét; a Molnár utcában hétfőn az ablakokon át ömlött be a több kilométer távolságban megsérült zagytározóból a vörösiszap; a áradat maga előtt sodort épületeket, autókat.
Az MTI tudósítója a megsérült zagytározó közelében, Kolontár településnél kedden azt látta, hogy a kör alakú gátszakasz sérült részén még mindig folyik kifelé a vörös színű sárlavina. A töltéstől mintegy másfél-két kilométernyire eltolta a támfalként szolgált, több tíz tonnányi, megkötött kohósalakot, amelynek keménysége a betonhoz hasonlatos. Most, mint szétszórt kavicsok terülnek el a szántóföld és a nádas közelében, míg a 8-10 méter magas fűzfák alsó harmadát megfestette az iszap, csak a tetejük zöldellik.
A lezárt településrészre, a Molnár utcába Devecseren át sok kilométeres kerülővel lehet eljutni. Az útszakaszon tűzoltók próbálják szivattyúzni a vörösiszapot a házakból és az udvarokból. A falu szélén lévő tojásdobozoló üzem konténereit egymásra tolta az iszapfolyam.
Egy fiatal pár, akiknek a szülei a Molnár utcában laktak, az MTI tudósítójának azt mondták: hétfő délután a ház előtt parkoló autójukat két kilométerrel távolabb, a mezőn találták meg, s az áradásban a nagymama életét vesztette. A lány apja a katasztrófa bekövetkeztekor a mezőn dolgozott, s egyik pillanatról a másikra arra lett figyelmes, hogy mintegy két méter magasságban rohan feléje a vörös ár, amely pillanatok alatt elöntötte a területet.
Az elzárt utcákban este sötétség honol, mert áramtalanították a környéket. Az elzárt falurészt kedden délután két óra időtartamra megnyitották, az ott lakók rendőri felügyelettel mehettek be otthonaikba, hogy a legszükségesebb dolgaikat és értékeiket kimenekíthessék.
A megsérült zagytározó tövében munkagépek dolgoznak, a több tíz méter magasságú és szélességű vágaton szemmel láthatóan még mindig folyik az iszap.
A Molnár utca házai "új színezést" kaptak: az épületek alsó fele egyforma vörös színű, csak a tetőszerkezet és a tűzfal színe változó.
A katasztrófavédelmi szakemberek munkáját nehezíti, hogy ismét eleredt az eső és feltámadt a csípős, hideg szél. Kolontáron negyven, Devecseren több mint kétszáz embert kellett kilakoltatni, de kérdéses, hogy valaha még visszatérhetnek-e otthonaikba.
Hívja a 1749-es segélyvonalat!
A Magyar Vöröskereszt a 1749-es segélyvonalon és számlaszámán várja az adományokat a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.
A Telenor, a T-Mobile, a T-Home, a Vodafone, az Invitel és a UPC kedd délután kettő órától ismét elindította a 1749-es segélyvonalat a Veszprém megyei vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére. Az adományokból befolyt összeget a Magyar Vöröskereszt juttatja el a rászorulóknak - közölte a segélyszervezet sajtóirodája kedden az MTI-vel.
Az 1749-es számot hívó vagy az erre a számra az "ISZAP" szót szöveges üzenetben küldő ügyfelek 200 forintot adományoznak a rászorultaknak. A segélyszervezet a beérkező adományok teljes összegét megkapja, a távközlési cégek semmilyen külön díjat nem számolnak fel az sms-ek, illetve hívások után, illetve lemondanak felmerülő költségeik érvényesítéséről.
A Magyar Vöröskereszt a K&H Bank 10405004-00026547-00000000 számlaszámára is várja az adományokat, a közlemény rovatban kérik feltüntetni: "ISZAP".
A szervezet hétfőn 150 tábori ágyat, ugyanennyi takarót, 300 fő számára elegendő konzervet és két raklapnyi ásványvizet szállított Kolontárra, jelenleg 20 munkatársuk tartózkodik a helyszínen.
Greenpeace: a cég vezetőit a legszigorúbb eszközökkel felelősségre kell vonni
A Greenpeace őszinte együttérzését fejezi ki a katasztrófa sújtotta
emberek, mindenek előtt az áldozatok hozzátartozói felé.
És mélységes felháborodását a katasztrófáért felelős MAL Zrt. vezetőinek
cinizmusa, félretájékoztatása miatt. Már a katasztrófa utáni első napon is
világosan látszik, hogy felelősségük teljesen egyértelmű, hogy a túl sok
tárolt vörösiszap lehetett a katasztrófa elsődleges oka. A katasztrófa
előtti napon készült műholdfelvételeken már látszik a gát repedése.
http://www.napiaszonline.hu/aktualis/a_muholdfelveteleken_mar_a_katasztrofa_elott_latsz_23876
„A következő katasztrófák megelőzése miatt a cég vezetőit a bünetőjog
eszközeivel is a legszigorúbban felelősségre kell vonni” – mondta
Szegfalvi Zsolt a Greenpeace igazgatója a helyszínen tájékozódva.
A Greenpeace fontosnak tartja a katasztrófa tanulságaival való foglalkozást
már most, amikor még a következő katasztrófák megakadályozásához szükséges
tenni akarás erős az országban.
Ahhoz, hogy több hasonló tragédia ne történjék, sürgősen meg kell erősíteni
a környezetvédelmi hatóságokat, mind jogkörüket, mind kapacitásaikat, mind
függetlenségüket tekintve. Számtalan hasonló veszélyforrás van még az
ország területén, melyek meg tudták szerezni a működésükhöz szükséges
engedélyeket.
A magyar állampolgárok létbiztonsága megköveteli - mondta Szegfalvi Zsolt-,
hogy minden veszélyes ipari tevékenység a lehető legszigorúbb ellenőrzés
alatt legyen, és semmiféle üzleti érdek vagy a munkahelyteremtés érve ne
adjon veszélyes könnyítéseket a számukra.
A Greenpeace ezért a különösen veszélyes ipari termelési módokkal
kapcsolatos teljes paradigmaváltást követel, melynek alapja az állam
részéről teljes bizalmatlanság és azt elővigyázatosság elvének maximális
érvényesítése kell legyen. Nem folytathat ipari tevékenységet többé olyan
üzem, amelyik az általa okozható maximális kárért nem tud teljes anyagi
felelősséget vállalni.
Forrás: MTI/HirExtra
