Lombikbébik: nagy káosz uralkodik a világban
Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat egy brit tudósnak ítélték oda, akinek a világ az első lombikbébi megszületését köszönheti. A részletekről a szakembert kérdeztük.
2010. október 5. kedd 18:39 - Győry S. József
Prof. Dr. Szekeres-Bartó Júliát, a Pécsi tudományegyetem Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetének vezetőjét, egyetemi tanárt kérdeztük.
Robert Geoffrey Edwards brit tudós kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének fejlesztésért: a bizottság indoklása szerint a kutató munkája vezetett el az első "lombikbébi" megszületéséhez. Mit értünk jelen esetben fejlesztés alatt?
A díj
A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg körülbelül egymillió svéd koronát (körülbelül 30 millió forintot, illetve 115 ezer eurót) [1] kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, tehát nem közgazdasági Nobel-díjnak.
A meddőség egyik oka, hogy Vannak olyan házaspárok, akik terméketlenek: a spermium nem tudja megtermékenyíteni a petesejtet a spermium nem tudja megtermékenyíteni, ami vagy mindez anyai anatómiai okokra - a méhkürt elzáródása -, vagy apai okokra -spermiumok alacsony száma, esetleg mozgásképtelensége - vezethető vissza. A méhkürt elzáródik, így a spermium nem tud odajutni a petesejthez. Természetesen a terméketlenségnek lehetnek apai okai is, ilyen a spermium alacsony száma, esetleg mozgásképtelensége.
Ezen rendellenességek fennállása esetén problémák összessége odavezethet, hogy nem jön létre a méhen belüli megtermékenyítés. Edwards kifejlesztett egy olyan módszert, amivel a petesejtet az anya szervezetén kívül, lombikban lehet megtermékenyítik meg eni, a spermiumok által. A megtermékenyített petesejtet mesterséges körülmények között napokig tenyészve fejlődiktik., ami elkezd fejlődni: k Kialakul az embrió, amit visszaültetnek az anya szervezetébe.
Robert Geoffrey Edwards ennek - a maga idejében forradalmi újdonságnak számító - módszernek a kidolgozásáért kapta a Nobel-díjat., ami a maga idejében forradalmi újdonságnak számított.
Milyen megoldásra váró problémák jellemzik a lombikbébi-programot?
Számtalan téren lehetne javítani. A mesterséges megtermékenyítés következtében létrejött terhességek harminc-negyven százaléka sikeres. A sikertelen próbálkozások egyik oka Több probléma létezik, az egyik lehet az, hogy a megtermékenyített petesejt nem jó minőségű. Az is problémát okozhat, hogy ha az anyai méhnyálkahártya nem alkalmas a megtermékenyített petesejt beágyazódására.nem alakul át - a petesejt beágyazódik, majd így indul el a terhesség -, nem lesz befogadó képes.
Javítana az eredményeken, ha megfelelő jellemzők alapján sikerülne kiválasztani azokat a petesejteket, amelyek az anya szervezetébe való visszaültetés után a legnagyobb valószínűséggel fognak beágyazódni és fejlődni. Az érem másik oldala a méhnyálkahártya befogadóképessége. Szükséges lenne kiválogatni azokat a megtermékenyített petesejteket, amelyek jó minőségűek, így vissza lehet ültetni az anya szervezetébe, persze ehhez egy megfelelő módszerre lenne szükség.
A tenyésztési körülmények javítása is nagyon lényeges dolog. Igen Fontos lehet szükségesazoknak a megtalálni azokat a faktoroknak a vizsgálata, amelyek ezt befolyásolják. at, amelyek elősegítik a petesejt megfelelő fejlődését.
Becslései szerint hány lombikbébi-program keretein belül megszületett ember él hazánkban?
Nem tudok konkrét számot mondani, de nagyon sok ilyen ember él hazánkban. Magyarországon a módszer elterjedése óta sikeres, világszínvonalú centrumok működnek.
Milyen tendenciák érvényesülnek a méhen kívüli megtermékenyítés terén?
Egyre nagyobb igény van a módszerre, mivel megváltoztak a szülési szokások, a nők egyre később szülnek. Korábban húszéves kor környékén szülték meg első gyermeküket az asszonyok, mára mindez kitolódott harminc-harmincöt éves korra. Ahogy korosodik a szervezet, egyre több problémát jelent a teherbeesés, emiatt nő a meddő házaspárok aránya.
Mindig lesznek meddő házaspárok. A lombikbébi program igen fontos, mivel a fejlett országokban a születések száma lecsökkent, Európa kezd elöregedni. Ezért nem csak a családok, de Aa társadalom számára is nagyon fontos, hogy minél több gyerek szülessen.
Korábban idegenkedtek az emberek a lombikbébiktől, nem igazán voltak tisztában a fogalommal. Véleménye szerint a hétköznapokban mennyire elfogadottak azok az emberek, akik ilyen módon látnak napvilágot?
Egyre inkább elfogadott a módszer, ami lassan az életünk része lesz. A mesterséges megtermékenyítés egy teljesen rutineljárássá vált, amelyet egyre többen vesznek igénybe.
Milyen jogi-etikai problémák jellemzik a lombikbébi programot?
Előbb említettem, hogy fejleszteni kéne a jó minőségű embriók szelektálásának módszerét. Ez azt jelenti, hogy nem mindegyiket ültetik vissza az anyába. Nehéz a kérdés, hiszen minden embrió egy élőlény: a rosszminőségű nem megfelelő minőségű embrióktól elveszik a megszületés lehetőségét.
Ez egy etikai probléma volt, a jogi problémák is felmerülhetnek; a „béranyaság” esetén, amikor az anya nem at pedig azok a nők okozzák, akik nem képesek kihordani a terhességet, ezért de az ő petesejéveltükkel és a férjüke spermiumával létrehozott egyedet valaki más hordja ki. Egyes országokban ez a módszer bevett szokásnak számít, de előfordulhat, hogy a béranya magának követeli a gyereket.
Megfelelő jogi és etikai szabályozással elejét lehetne venni a dolognakmegoldhatók a problémák, de az erre vonatkozó etikai szabályozás minden országban más és más. Léteznek olyan országok, ahol a fel nem használt embriókkal kísérleteket lehet folytatni - ilyen Olaszország -, míg más országokban, például Angliában nem lehet.
Milyen mértékben közeledik egymáshoz a világ az etikai- jogi szabályozás terén?
Nem nagyon. Az Európai Unióban nsem létezik egységes szabályozás. Erősen befolyásolja a szabályozást az eltérő kulturális háttér - így az iszlám országok - egyes orszagokban lényeges befolyást gyakorol is kérdésesek ezen a téren, valamint az is nagyon sokat számít,, hogy miként viszonyul a módszerhez a Katolikus Egyház. Nagy káosz uralkodik a világban a lombikbébi programok terén.