Az újfajta űrrepülések, amelyek célállomása a Nemzetközi Űrállomás, már 2015-ben elkezdődhetnek; indulópontjuk nagy valószínűséggel a floridai Cape Canaveral űrközpont lesz. A Boeing bejelentése azután hangzott el, hogy Barack Obama elnök kormányzata kezdeményezte: a NASA asztronautáinak világűrbe juttatását adják át magántársaságoknak. Ennek szellemében a repülőgépgyártó cég és a Las Vegas-i Bigelow Aerospace nyerte meg azt a 18 millió dolláros versenytárgyalást, amelynek egy hét utas szállítására alkalmas űrkapszula kifejlesztésére és kipróbálására írtak ki.

A NASA jelenlegi tervei négyfős űrcsapatokkal számolnak, úgyhogy a járművön három űrturista is helyet foglalhat. Ezzel az Egyesült Államok is bekapcsolódik az űrturisták utaztatásába, amellyel eddig csak Oroszország foglalkozott - Szojuz űrhajóival már hét turistát juttatott el az űrbázisra. A Boeing készülő CST-100 modelljével kívánja megoldani az űrutasok szállítását. A külsőre az Apolló űrkapszulájára hasonlító járművön hét hely lesz az utasok számára. A Boeing cég - amely kezdetnek két gépet épít - jelenleg a tervezés és tesztelés fázisánál jár a munkálatokban, hogy aztán 2015-ben elindíthassák az első járatot.

Ütköző elképzelések

"Készek vagyunk elkezdeni a tárgyalásokat a lehetséges vásárlókkal" - idézte a The New York Times című amerikai napilap Eric C. Andersont, a Space Adventures nevű űrturista-iroda elnökét. A virginiai székhelyű cég a Boeing megbízásából értékesíti a helyeket. A Boeing és a Space Adventures még nem szabta meg az űrutazás árát, de Anderson szerint az versenyképes lesz a Szojuzzal végzett repülésekével. Guy Laliberté, a Cirque du Soleil nevű világhírű cirkuszi társulat alapítója tavaly mintegy 40 millió dollárt fizetett az orosz űrhajózási ügynökségnek azért, hogy a Szojuz fedélzetén az űrállomásra utazzon, és ott nyolc napot eltöltsön.

Miközben az űrsiklók kora lassan véget ér - két vagy három repülést terveznek már csak velük -, ellentétes elképzelések születtek arról, hogy milyen irányba kell haladnia a NASA-nak. Az amerikai kongresszus képviselőházának tudományos és technológiai bizottsága úgy véli, hogy a következő három évben az ügynökségnek folytatnia kell a hagyományos űrrepüléseket. A testület szükségesnek tartja egy állami tulajdonban lévő rakéta - feltehetőleg az öt éve kifejlesztés alatt álló Ares I - megépítését, hogy azzal küldjenek fel embereket az űrbázisra, majd egy nagyobbét, amely a Holdra, aszteroidákra és végül a Marsra menne.

A másik, a kormányzat 2011-es költségvetésében alakot öltött elképzelés arról szól, hogy a NASA-nak űrrepülőgép kifejlesztésén dolgozó magántársaságokba, például a Boeingbe kellene befektetnie, és utána helyeket bérelnie tőlük asztronautái célba juttatása érdekében. A verseny - vélik ennek a megoldásnak a hívei - lenyomja az űrutazások árát, és elvezet egy új nyereséges amerikai iparág kifejlődéséhez, miközben a NASA költségvetésének nagy részét felszabadítja új, a kozmosz mélyébe irányuló missziók megvalósítására.

A szabad vállalkozás szószólói meg akarják akadályozni annak a törvénynek az elfogadását, amely szerint a NASA a következő három évben évente mindössze 150 millió dollárt fordíthatna kereskedelmi megbízásokra. A kormányzat által elfogadott költségvetés ezzel szemben a következő öt évre 6 milliárd dollárt irányoz elő erre a célra.