Miért következett be a katasztrófa Kolontárnál? Meg lehetett volna akadályozni? Meddig tartanak majd a helyreállítási munkálatok? Dr. Rédey Ákos, a Pannon Egyetem környezetmérnök professzora a helyszínről tájékoztatta a HírExtrát.
2010. október 6. szerda 07:30 - Gedei Szilárd
Értesülésünk szerint jelentleg is a helyszínen tartózkodik. Miről tud beszámolni az iszapkatasztrófa által leginkább sújtott falvakból?
Több hét a helyreállítás
A Hirextra kérdésére Töttős Györgyi az OKF szóvivője elmondta, hogy jelenleg még megbecsülni sem tudják a károkat.
A helyreállítási munkák már megkezdődtek, a jelenlegi becsélések szerint több hét kell a szennyeződés eltakarításához.
Igen, az imént is a Veszprém megyei Védelmi Bizottság ülésén vettem részt. Tegnap délután óta folyamatosan a helyszínen vagyunk. Mondanom sem kell, hogy
milyen elképesztően jelentős környezeti károsodást lehet itt tapasztalni.
Mi történt pontosan a tározóval, ami a katasztrófához vezetett?
Az ajkai vörösiszaptározó tízes kazettájának sarkán keletkezett egy jelentős sérülés. Ennek következtében igen jelentős mennyiségű vörösiszap és zagymaradék szuszpenzió került ki a rendszerből. A zagynak van egy nagyon erős lúgos karaktere. Ez a rendkívül erős hatás természetesen szennyezi a környezetet. Igen nagy mennyiségről lehet beszélni.
Egymásnak ellentmondó adatokat kaptunk arról, hogy mennyi veszélyes anyag folyt ki. Ön mennyire saccolja a tározóból kifolyt iszap mennyiségét?
Én is azt hallom, hogy a legutolsó hírek szerint körülbelül 600 ezer tonna ömlött ki. A pontos számmérték azonban nem állapítható meg. Azt mindenesetre hangsúlyoznám a tározó kapacitását 10 millió tonnában kell mérni. Igen nagy tározóról van tehát szó, ami kazettákra oszlik. Korontál mellett, a tízes kazetta sérült meg.
Mit kell tudni a kiömlő anyagról? Az alumíniumgyártó cég vezetője reggel még azt mondta, messze nem olyan veszélyes az iszap, mint sokan gondolták. A legtöbb sérülés mégis az anyag maró hatása miatt történt.
Az elfolyó anyagáram PH-értéke nagyon magas volt. Rendkívül lúgos. 12 feletti PH-értékkel kellett számolni.
Pont ezért az első és legfontosabb feladat az volt, hogy megállítsuk a szennyezést. A Marcalból a Rábába, a Rábából a Dunába tartó szennyeződést már a forrásnál meg kellett állítani. A lakosság biztonságba helyezésén túl ez volt az elsődleges feladat.
Milyen módszerekkel lehet semlegesíteni ezt az iszapot?
Elkezdték a helyreállítást
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint deélután megkezdték az összegyűjtött iszap visszaszállítását a szolgálató cég egyik sértetlen tárolójába.
Kolontáron és Devecserben az éjszaka során kitelepített lakosok továbbra is ideiglenes elhelyezésben vannak, nagyobb részük rokonoknál, illetve 31 fő a kialakított közösségi szálláshelyen. Szakaszosan visszakapcsolják a közműszolgálatatókat a településekre.
A Marcal folyó vízminősége védelmének érdekében a leszállított kalcium-nitrátot és a magnézium-nitrátot a vízügyi szakemberek irányításával a tűzoltó és honvédségi erők juttatják a folyóba a Duna folyó szennyeződésének megakadályozása érdekében. A munkálatok kora hajnaltól zajlanak a mórichidai közúti hídnál, a rábaszentmiklósi hídnál és a Marcal-duzzasztónál.
Több semlegesítési technikákban kell gondolkodni. A leghatékonyabb megoldásnak azonban egy rendkívül egyszerű ötlet bizonyult. Gipsszel kezeltük a szennyezést. Ezzel a PH-értéket tudtuk csökkenteni, de ezen kívül is vannak még olyan beavatkozási technikák, amik bármikor bevethetők.
Mint például?
Ilyen a kálcium-nitrát, vagy a magnézium-nitrát alkalmazása. Ezekkel a gipszen túl még további csökkenést lehet elérni.
Különböző pontokon juttatják ezeket a a kemikáliákat a rendszerbe. Devecsernél és Kolontáron is két helyen történik az anyagok "beadagolása". Eddig körülbelül 350 tonnát szórtak szét. Amennyiben szükséges, a kálcium-nitrát és a magnézium-nitrát adagolása is elkezdődik
A legfontosabb azonban a víz szennyezésének megakadályozása. Valamilyen szinten persze ezzel már számolnunk kell, a továbbterjedést azonban minimalizálni és lokalizálni lehet. Szerencsére az áramlási viszonyok kedvezőbbek, a szennyezés terjedése nem olyan gyors, mint ahogyan azt először feltételeztük.
Milyen nagyságú terület van veszélyben?
Jelenleg száz hektár körül jár az a terület, ami iszap alatt van. Ezeken a területeken később majd a talaj monitorozása is szükséges, hogy pontos képet kapjunk arról, milyen vastagságban szennyeződött el a talaj a zaggyal. Természetesen ezt utána el kell távolítani, és ártalmatlanítani kell a megfelelő technológia alkalmazásával.
Meddig tarthatnak majd a helyreállítási munkálatok?
Az elsődleges helyreállítás is heteket vesz igénybe. Az első lépés nyilván egy pontos helyzetfelmérés, állapotértékelés. Ennek az ismeretében lehet majd a további szükséges intézkedéseket megtervezni. Ez azonban hetek kérdése.
Aztán ingatlanonként, helyről helyre haladva kell majd megállapítani a szennyezés mértékének függvényében milyen technológiával lehet a kármentesítést megvalósítani.
Az egész környezet helyreállítása azonban egy ennél sokkal hosszabb folyamat lesz. Megsaccolni sem lehet meddig tart majd. Rendkívül hosszú és költségigényes folyamat lesz, az biztos.
Nyilván mindenkit az érdekli elsősorban: miként lehetett volna megakadályozni a katasztrófát, mit lehetett volna tenni a megelőzése érdekében?
Először is el kell mondani: ez a fajta iszaptárolás egy nagyon régi technológia. Ennél modernebb, biztonságosabb technológiát is használnak ma már a vörösiszap tárolására szerte a világon. Azt is hozzá kell azonban tenni: ezek a technológiák évtizedeken át problémák nélkül működtek hazánkban.
Nyilván a támfal stabilitása is fontos kérdés. Feltételezésekbe ezzel kapcsoaltban nem mennék bele. Az viszont biztos: az elmúlt időszak rendkívül csapadékos időjárása olyan hidrosztatikus nyomást gyakorolt a tározó területére, mely előidézte a védelem meggyengülését.
Az is egyértelmű, kellett lennie egy ellenőrző rendszernek, ami folyamatosan nyomon kísérte a tározó állapotát. A megfelelő szakemberek megvizsgálják majd mennyire működött jól az a monitoring rendszer.
A HírExtra természetesen hétfő délután óta nyomon követi az iszapkatasztrófa történéseit. Az eddigi eseményekről ide kattintva tudhat meg mindent.
