"Óriási a jelentősége ezeknek a kutatásoknak, mi, szerves kémikusok rendkívül elégedettek vagyunk, hogy ezt a típusú kémiai reakciót ismerték el Nobel-díjjal." Mind a három tudós az úgynevezett palladium-katalizált reakciót fedezte fel, de mind a három reakciótípus egy kicsit eltér - mondta Hajós György.

"A Heck-reakció úgynevezett kettős kötéses, azaz az olefinek reakcióját használja ki, Szuzuki egy olyan reakciót fedezett fel, amelyben szerves borvegyületek vesznek részt, Negisi pedig cink-organikus vegyületek továbbalakítását írta le, de mind a háromban az a közös, hogy szén-szén kötés jön létre e reakciók során" - magyarázta Hajós György.

Hozzátette: a szén-szén kötés létrehozása rendkívül fontos.

"Az egész élővilág szén-szén kötésekkel van tele és nagyon fontos, hogy a szerves kémiában szén-szén kötéseket létre tudjuk hozni. A természetben a szén-szén kötés könnyűszerrel létrejön enzimek segítségével, mesterségesen viszont korlátozottak ennek a lehetőségei.

Amikor szintetizálunk valamit, kell tudni, hogy melyek azok a reakciólépések, amelyek már ki vannak dolgozva és amelyeket fel lehet használni szén-szén kötések létrehozására. Ilyen tekintetben mind a három tudós alapvető lehetőséget tárt fel.

Azt hiszem, túlzás nélkül elmondható, hogy az elmúlt másfél évtizedben ez az eljárás teljes mértékben megváltoztatta a szerves kémia lehetőségeit. Olyan vegyületeket tudunk létrehozni, amelyeket korábban lehetetlen volt, nem ismertünk ilyen módszereket. Alapvetően új átalakítás-típusok jöttek létre" - magyarázta a tudós.

Hajós György kitért arra, hogy gyakran vesz részt konferenciákon, s ezeken mindig azt figyeli, hogy "merre fordul" a szerves kémia.

"Az utóbbi 8-10 évben az előadásoknak talán a feléről elmondható, hogy felhasználja ezeket a reakciókat, tehát óriási jelentőségük van" - összegezte az MTA Kémiai Kutatóközpontja Biomolekuláris Kémiai Intézetének igazgatója.