Egészen pontosan mely feladatkörök tartoznak majd az ön hatálya alá?

Amennyiben a közgyűlés úgy dönt, akkor a városüzemeltetési terület fog hozzám tartozni. A Tarlós Istvánnal való előzetes megbeszélésünk szerint ez alapvetően két szakterületre fog oszlani. Az egyik a közösségi és egyéni közlekedéssel, a másik pedig a közművel, illetve más közszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéskörök, melyek felölelik a fővárosi szolgáltató cégek tulajdonosi döntéseinek figyelemmel kísérését, előkészítését, stratégiák kidolgozását.

Hogyan képzelik el ennek megszervezését?

Alapvetően egy új intézményrendszer kialakítása a kitűzött célunk, amely két társaság létrehozásán alapul. Az egyik a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt., ehhez tartozna nyolc társaság, többek közt a Földgázszállító Zrt., a Főtáv Zrt., a Temetkezési Zrt., a Főkert Zrt., a Kéményseprőipari Kft., a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft., valamint szeretnénk létrehozni egy új céget, mely energiakereskedő cégként fog a főváros cégportfóliójába tartozni. A másik pedig a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. lesz.

Miért látják szükségesnek ezen vállalatok centralizálását?

A főváros vezetése számára – elég pregnáns példák alapján igazolható módon – átláthatatlan kuszaságú volt a jelenlegi cégháló, és az ezzel kapcsolatos tulajdonosi képviselet nem megfelelően volt ellátva. A főváros vezetősége nem kapott megfelelő információkat, nem fogta össze az igazgatóságok munkáját, nem kapott megfelelő – persze az is lehetséges, hogy nem is kért – információkat ahhoz, hogy a megrendelői, illetve tulajdonosi feladatait teljesíteni tudja.

Ebből aztán nagyon nagy problémák adódtak, hiszen teljesen elszabadult az utolsó egy esztendőre a főváros cégeinek működése, több esetben hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanújával büntetőeljárások indultak. Mi szeretnénk, ha a fővárosi vezetés, a közgyűlés, valamint a közvélemény számára is minél átláthatóbbak, minél egyértelműbbek lennének ezek a helyzetek.

Mint említette, létrehoznának egy Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt -t. Mi lenne az ő feladatuk?

Ennek a nyolc cégnek a kontrollját el kell lássa. Így azonnal visszajelzést kapunk a cégeknél történő eseményekről, amelyekkel kapcsolatban a városvezetés azonnal kérdéseket tud feltenni. Ezen kívül egy cash flow rendszert is szeretnénk bevezetni, amely a cégek közös likviditását kiszolgáló rendszer, ami azt jelenti, hogy nem kell mindjárt banki hitelekért rohanni, hanem a nyolc cég együtt biztosítja a szintháló likviditását. Persze egyéb banki tranzakciókra is sor kerülhet, de a nemzetközi példák és a hazai példa is azt bizonyítja, hogy pusztán egy cash flow rendszerrel legalább egy 3-5 százalékos megtakarítást lehet rögtön elérni, ami ebben a nyolc cégből álló hálózatban akár az ötmilliárd forintot is elérheti.

Mennyire óhajt bevonni szakembereket ezekbe az átszervezési folyamatokba?

Erőteljesen szakmai alapokra óhajtjuk helyezni, vagyis egy kicsit távolabb tolnánk a politikától. Persze a közgyűléstől a döntési jogot semmilyen módon nem kívánjuk elvitatni, a szakmailag előkészített anyagokban nyilván a közgyűlésnek kell majd meghoznia a döntéseket. Illetve ha a közgyűlés döntése alapján hatáskör-átruházás történik akár bizottságra, akár főpolgármesterre, akkor nyilván a hatáskör gyakorlójának a munkáját segítik majd ezek a szakmai előkészítések.

Készült-e már valamiféle koncepció a városüzemeltetés átalakítására?

Két éve dolgozunk már ezen a programon. Akkor Tarlós István be is jelentette, hogy egy programalkotási folyamat elindul, és engem kért fel arra, hogy a városüzemeltetési tervekkel kapcsolatos munkát koordináljam. Közlekedésmérnökök, energetikusok, közgazdászok, jogászok komoly munkát végeztek e két év alatt, ennek eredménye lett a Tarlós István nevével fémjelzett „Budapest a nemzet fővárosa” című program városüzemeltetési fejezete.

Ebben nagy vonalakban összefoglaltuk, hogy mi az elképzelésünk, majd az elmúlt hónapokban részletesen továbbdolgoztuk a koncepciókat. Alapvetően az volt a célunk, hogy egy olyan program szülessen, mely nem jól hangzó mondatokat tartalmaz, hanem szakmailag minden tekintetben megáll a lábán.

Ön 1990 és 2002 között Kőbánya polgármestere volt. Mindhárom alkalommal számos párt ajánlotta önt, mely arra enged következtetni, hogy jó kapcsolatokat ápol más pártokkal is. Mint főpolgármester-helyettes, mennyire számít az ellenzéki frakciók együttműködésére, segítségére?

Valóban sok párt támogatását élveztem. Volt, amikor egyedül az MSZP-frakció – önálló jelöltet állítva – nem biztosított támogatást. Ez talán köszönhető annak a nyitott várospolitikai szemléletemnek, melyet megpróbáltam képviselni. Ekkor egyébként nem is voltam egy politikai párt tagja sem, bár nyilván a saját értékrendemet soha nem titkoltam.

Szerintem minden párt irányába nyitottnak kell lennie minden várospolitikusnak, aki városvezetői feladatokat vállal, mert itt nem pártügyeket, hanem a város ügyeit kell ellátni. Én nagyon nagy mértékben számítok arra, hogy az ellenzéki frakciók is – szakmai alapokon gondolkodva – segítik majd a városvezetés munkáját. Nyilván a kellő politikai attitűdök nem fognak hiányozni, ahogy a kritikus hangvétel sem, de ez mindaddig rendben van, míg ez nem pusztán egy l’art pour l’art politikai szembenállást, hanem szakmai vitákat eredményez.

A BKV-val – ami ugyebár mindig egy sarkalatos pont – vannak-e tervei?

Szeretnénk a BKV kálváriájának véget vetni. Szeretnénk a céget egy új szemléletben újjászervezni méghozzá úgy, hogy minden olyan feladatot, mely nem tartozik a közösségi közlekedési szolgáltatási körbe, hanem megrendelői vagy tulajdonosi feladatokkal függ össze, kivonnánk a cégből, és egy Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-be tennénk át.

A BKV-nak nem lenne más feladata, minthogy teljesítse a közösségi közlekedés főváros által megrendelt szolgáltatását. Az átszervezés során az autóbusz-közlekedést, valamint a kötöttpályás közlekedést – metró, villamos, HÉV, troli – külön cégekbe akarjuk kiszervezni.

A hírek szerint a közműszolgáltatókkal is tárgyalni szeretne. Min változtatna e téren?

Át kell tekintenünk az eddigi díjpolitikákat, és meghatározni azt, hogy a városnak melyek azok az érdekei, melyeket érvényesíteni szeretne. Természetesen tudomásul vesszük a jelenlegi realitásokat, és az európai normáknak megfelelő módon fogunk tárgyalni, de nagyon kemény fővárosi tulajdonosi magatartást szeretnénk bevinni a rendszerbe.

Úgy érezzük, hogy az elmúlt időszakban nagyon sokszor a város önfeladó magatartást tanúsított, és nem minden esetben a város érdekei érvényesültek. Azok a díjpolitikák és menedzsment-szerződések, melyeket alkalmaztak, hosszú távra jelentettek elkötelezettséget Budapest számára, melyek egy idő után már indokolatlanul jelentettek extraprofitot bizonyos pénzügyi körök számára.

Mik azok a feladatok, melyeket a legsürgetőbbnek tart?

Szeretnénk minél gyorsabban ezeket a strukturális átalakításokat megtenni, mert eredmények ettől a rendszertől nyilván csak akkor várhatók, ha az átalakítás már megtörtént, és a cég már holding struktúrában működik. Abba a házba, mely nincs felépítve, nem lehet beköltözni.

Emellett nagyon sok olyan dolog van, amelybe kis pénzbefektetéssel is lehet komoly eredményeket elérni, például a Városüzemeltetési Biztosi Szolgálat, amit létre szeretnénk hozni. Ez egy olyan hatékonyságú feladatellátást fog eredményezni, mely lehetővé teszi, hogy az emberek érezzék azt, hogy Budapestnek van gazdája.

Minden területi egységnek lesz egy-egy városüzemeltetési biztosa, akinek az a feladata, hogy ezt bejárja, és jelezze, ha magas a fű, ha össze van törve a pad, vagy ha egyéb dolgot észlel, egy diszpécserközpontba azonnal be tudja jelenteni az információt. Nyilván a budapesti lakosoknak is lesz majd lehetőségük a diszpécserközponttal problémákat közölni. A város pedig a jelzésekre – lehetőség szerint – minél gyorsabban reagálni fog.

Van-e valami olyan elem, melyet megőriznek az előző vezetés gyakorlatából?

A városüzemeltetés terén egy alapvető strukturális változtatást szeretnénk végrehajtani. Nyilván azok a cégek, amelyek az egyes közszolgáltatásokat ellátják, őriznek azért valamiféle állandóságot, mi bizonyos feladatokat szeretnénk átcsoportosítani. Szeretnénk megőrizni elemeket a már meglévő infrastruktúrából is, de mindenképpen újraszervezve és új elemekkel kiegészítve azt.