Iszapkatasztrófa: elérte a Duna főágát az iszap
A Mosoni-Duna után már a folyó főágát is elérte az iszapömlés, a víz pH értéke a Mosoni-Dunánál 9,4 volt. Orbán Viktor miniszterelnök a helyszínre érkezve úgy látta: nincs értelme a település helyrehozatalának.
2010. október 7. csütörtök 12:18 - HírExtra
13:02 Segít a főiskola
A Károly Róbert Főiskola szakértőit bízta meg az ajkai zagytározó gátszakadása következtében kialakult károk légi felmérésével az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; a gyöngyösi főiskola ugyanazt a technológiát veti be, amelyet korábban is sikeresen alkalmazott a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa hatásainak térképezésében - közölte a főiskola.
A közlemény szerint a gyöngyösi főiskola semmiféle ellenszolgáltatást nem vár a többmilliós értékű munkáért, így járul hozzá a kárenyhítéshez.
A felmérő repülések előreláthatólag szombattól hétfőig tartanak. A levegőből történő felderítés során olyan speciális érzékelőkkel pásztázzák végig a katasztrófa sújtotta területeket, amelyek alkalmasak a szennyezések térbeli eloszlásának megállapítására.
Az úgynevezett multiszenzoros távérzékelési technikákkal - ezekben szinte egyedülálló referenciái vannak a Károly Róbert Főiskolának - nemcsak a szennyező anyagok helye, hanem koncentrációjuk is meghatározható. A technológia segítségével pontosan kimutatható, hogy a szennyezett területen hol kell feltétlenül talajt cserélni, és hol lesz elegendő csupán a talajjavítás.
A hiperspektrális szenzortechnika mellett a főiskola lézertechnológiát is alkalmaz. Ezzel olyan pontos felszínmodell állítható elő, amely alkalmas a lerakódott iszap helyének megállapításra, valamint a csapadék hatására bekövetkező - a szennyezés további mozgását előidéző - felszíni lefolyások irányainak térképezésére, így a még nem szennyezett területek is térképezhetők.
A feladatot a gyöngyösi főiskola szakértői két repülőgépről hajtják végre, a Nyíregyházáról felszálló a lézerszkennelést, a Siófokról induló a hiperspektrális felméréseket végzi. Az elvégzett vizsgálatok segítségével a kármentesítés költségei minden eddiginél pontosabban megbecsülhetővé válnak. A kár nagyságának mértékétől függően kérhet uniós támogatást Magyarország európai a kárenyhítéshez.
A katasztrófa után a világ számos pontjáról keresték meg a főiskolát a távérzékelésben, illetve a katasztrófafelmérésben élen járó intézmények közül, így a felmérést nemzetközi csapat végzi. A kutatói csapatban ott lesz az egyesült államokbeli Galileo Group (a Columbia űrsikló roncsainak és a Katrina hurrikán kárainak felderítője) szakértője, a norvég Blom távérzékeléssel foglalkozó cég szakemberei, a horvátországi spliti egyetem kutatói, és az amerikai légierő is intenzíven érdeklődött a feladat megoldása iránt - áll a főiskola közleményében.
12:53 Több, mint százötven sérültet láttak el
Többen még mindig súlyos, életveszélyes állapotban vannak, elsősorban vegyi égési sérülések miatt.
A sérülteket hat intézményben kezelik: az ajkai Magyar Imre Kórházban, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházban, a győri Petz Aladár Megyei Kórházban, Budapesten pedig a Honvédkórházban, a Péterfy Sándor utcai kórházban, valamint a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórházában.
12:44 Savasítás helyett összegyűjteni kellene az iszapot
Szakértők szerint nem célszerű semlegesíteni, savasítani a földeket, házakat elöntő vörösiszapot, mert a jelenlegi lúgos környezetben nem tudnak kioldódni a toxikus fémek; a megoldást a gipsszel való megkötés jelentheti. Az MTI-nek csütörtökön nyilatkozó szakemberek abban is egyetértenek, hogy a folyóvizek esetében viszont a semlegesítés a legegyszerűbb megoldás.
Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója szerint, ami anyag a földeken, kertekben van, azon azért nem célszerű változtatni, mert, "ha eltolják semleges vagy savas irányba a kémhatását", akkor az anyagban lévő fémek oldatba léphetnek, és könnyen elsodródhatnának a csapadékkal. Jelen pillanatban ez a lúgos közeg biztosítja, hogy ezek a fémek ottmaradnak a helyükön, így is célszerű összegyűjteni - magyarázta.
A kármentesítés első lépéseként össze kell gyűjteni a hulladékot, amennyit csak lehet, eredeti formájában. Le kell mosni a házfalakat, udvarokat. Nagy kérdés viszont, hogy mit kezdenek majd ezzel a szennyezett mosóvízzel. A szakember szerint célszerű lenne azt összegyűjteni. Erre egy létesítményt kell majd létrehozni, ahol ezt a vizet kezelni lehet, azaz ülepíteni, kicsapatni belőle az üledéket és azt szintén visszavinni a kolontári tározóba.
Ami anyag a mezőgazdasági területeken a talajba jutott, azt valószínűleg csak összegyűjteni lehet. Ennek egy része hulladék lesz, de sokkal nagyobb része várhatóan szennyezett talaj, amit speciálisan kell kezelni, lehetőleg helyben.
Farkas Béla szerint helyes döntés, hogy gipsszel próbálják felitatni az iszapot. Ez ugyan nem fogja teljesen megkötni, de biztonsággal lehet kezelni: nem lesz annyira híg, lapátolhatóvá válik, nem fog felfröccseni, nem lesz annyira irritáló, biztosítja, hogy ezek a fémek továbbra is ottmaradjanak. Jelen körülmények között szerinte ez egy jó módszer.
Szabó Csaba, az ELTE Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyetemi docense azt mondta: teljesen egyetért abban, hogy a földekre került anyagot semlegesítés nélkül kell összegyűjteni és elszállítani. A folyók kezelésével kapcsolatban azonban azt mondta: a környezeti károk megakadályozására most a semlegesítés a legjobb módszer.
Az egyik legegyszerűbb, amit alkalmaznak, hogy őrölt gipszet, ecetsavat, illetve sósavat és más vegyszereket öntenek a Marcalba. Ez csökkenti a nagymértékű lúgos kémhatást, így az egyik legsúlyosabb problémától mentesíti a környezetet, tehát a pH-értéke nem a kiömléskori 13 lesz, hanem a normális 7,4-hez közelíti. Azonban marad egy fontos probléma: mi történik azzal a fémion tartalommal, ami a szennyezés során a vizekbe került. Teljes kémiai elemzés szükséges ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mondani, még milyen kémiai kezelés szükséges a mentesítés befejezéséhez - hangsúlyozta a docens, hozzátéve: azzal, hogy kémiai anyagokkal kezelik a folyót, mindenképpen terhelik a környezetet.
12:42 Sokan hívták a Nemzeti Segélyvonalat
Két nap alatt már több mint 310 ezren hívták a 1752-es Nemzeti Segélyvonalat, amely az öt legnagyobb magyar karitatív szervezeten keresztül juttatja el a hívásonként érkező 250 forintos adományt a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak.
A telefonhívások számának alakulása folyamatosan ellenőrizhető a www.nsv.hu honlapon, ahol az OTP számára közvetlenül érkező befizetések is figyelemmel követhetők.
A 1752 jelenleg a Magyar Telekom és az Invitel vonalas készülékeiről, illetve a T-Mobile hálózatából hívható, az összegyűlt adomány a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt, a Katolikus Karitász, a Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Baptista Szeretetszolgálat segítségével jut el a rászorultakhoz.
Forrás: MTI/HírExtra