Plath halála Hughes tollából

A költemény a The New Statesman című magazin csütörtöki számában lát napvilágot, szerda este a brit Channel 4 News műsorában Jonathan Pryce színész olvasta fel, és irodalmárok vitatták meg.

Hughes és Plath nevét a XX. század legjelesebb költői között emlegetik, zaklatott házasságuk munkásságuk nem egy gyöngyszemét ihlette, és valósággal lázban tartotta a közvéleményt.
A Last Letter címet viselő költemény a Sylvia Plath 1963. február 11-i halála előtti három nap krónikája, és a Mi történt azon az estén? Az utolsó estéden? sorokkal kezdődik.

A vers utolsó strófáiban Hughes leírja a hideg téli reggelt, amikor megtudta, mi történt. "... előszedtem a papírjaimat. Elkezdtem írni, amikor a telefon rázkódni kezdett zagyva kiáltással, mindenre emlékszem" - írja, fegyverhez hasonlítva a hangot, amely közölte vele, hogy felesége halott.

Sylvia Plath csak kevéssé volt ismert, mielőtt személye Az üvegbura című prózai műnek köszönhetően kultikussá vált. Ebben a főszereplő, egy öngyilkos fiatal nő révén szinte előrevetítette saját sorsát.

Felesége halála élete végéig üldözte Hughest, de csak a kilencvenes évek végén, Birthday Letters című munkájában jelentek meg írásai kettejük viharos, de szenvedélyes kapcsolatáról, valamint Plath halálának utózöngéiről. Ted Hughes nem sokkal ezután hunyt el.

A Birthday Letters című kötetben megjelent versek egyike sem foglalkozott közvetlenül Plath öngyilkosságával, ezért a most fellelt költeményt a gyűjtemény mindeddig hiányzó kulcsaként lehet értelmezni - vélekedett a The New Statesman vendégszerkesztője a BBC szerint. Melvyn Bragg véleményével Nagy-Britannia legutóbbi koszorús költője, Caron Ann Duffy is egyetértett. Megjegyezte, Hughes versét szinte kibírhatatlan elolvasni, "egy kicsit olyan, mint a Napba nézni, miközben kialszik". Duffy úgy gondolja, a költemény Hughes minden más művénél mélyebb és sötétebb.

Ted Hughes eddig ismeretlen versére a költő harmadik felesége, Carol segítségével találtak rá a British Library archívumában.