Cser-Palkovics András a testület ülése után újságíróknak bejelentette: a bizottság kétharmados többséggel érvényes és eredményes döntést hozott, az Országgyűlés hétfői ülésén megválaszthatja a médiatanács tagjait. A parlament elé hétfőn Vass Ágnes, Kollarik Tamás, Koltay András és Auer János neve kerül.

Hangsúlyozta: a médiatanács négy tagjáról kellett dönteni a bizottságnak, a parlament velük együtt a médiatanács elnökéről, Szalai Annamáriáról is szavaz.

A leendő tagokról elmondta, hogy mindegyikük médiával, médiajoggal foglalkozó szakember, akik szerinte szakmai alapon, pártatlanul el tudják majd látni munkájukat.

A kormánypárti politikus hozzátette: az új médiarendszer kialakításának legfontosabb célja az volt, hogy a teljesen működésképtelen rendszert működőképessé alakítsák át. Az új rendszer olcsó, átlátható, ellenőrizhető lesz, egyértelmű felelősségi viszonyokat tartalmaz, "senki, egyetlen vezető sem bújhat majd a kollektív felelőtlenség mögé" - fogalmazott.

A bizottság ülése után Mesterházy Attila (MSZP) és Karácsony Gergely (LMP) együtt álltak a sajtó elé. Mint mondták, e fellépéssel is erősíteni akarják, hogy hasonló véleményt képviseltek a bizottsági ülésen.

Mesterházy Attila elképesztőnek nevezte, ami a bizottság ülésén történt. Szerinte meglepő, hogy négy fideszes jelölt kerül be a médiatanácsba. Ezzel - fejtette ki - a Fidesz nemcsak az ellenzéki pártok javaslatára nem figyelt, hanem saját koalíciós partnere javaslatára sem, a KDNP-vel visszavonatta jelöltjét.

A szocialista pártelnök-frakcióvezető szerint a Fidesz egy újabb demokratikus ellensúlyt kíván felszámolni, hiszen a média sokszínűsége demokratikus alapérték. A rossz rendszerre rossz személyi javaslattal is ráerősítenek; a Fideszt csak a saját hatalmi érdeke vezeti - szögezte le.
Hozzátette: a Fidesz élt az általa elfogadott törvény általi joggal, ám politikailag, morálisan a döntés elfogadhatatlan.

Karácsony Gergely szerint az egész jelölési folyamat egyetlen pozitív hozadéka azt volt: kiderült, hogy mik a Fidesz valódi céljai; szerinte a kormánypárt már a látszatra sem ad. Úgy fogalmazott, egyértelművé vált, hogy a Fidesznek csak a saját hatalmi szempontjai fontosak, minden más szempont mellékes.

Miért fél a Fidesz ennyire a demokratikus sajtótól és a közvéleménytől a következő években, ha csak olyan médiakörnyezetet tud elképzelni maga körül, amelyet csak Fidesz-káderek irányítanak? - tette fel a kérdést az LMP-s politikus. Leszögezte: a kialakuló médiamodell nem európai, hanem ázsiai, amely ellen minden lehetséges fórumon tiltakozni fognak.

Pörzse Sándor (Jobbik) a bizottsági ülés után megjegyezte: "nem lenne az angol fogadóirodák helyében". Elmondta: a KDNP, mint a "vérnyúl" visszavonta a jelöltjét, azaz "keményen" képviselte az általa delegált tagot, a meglévő arányok tükrében pedig leszavazták az összes ellenzéki jelöltet, és négy fideszes ül majd a médiatanácsba.

Az eseti bizottság pénteken már ülésezett, akkor első körben a törvény szerint az volt a feladata, hogy egyhangún döntsön a jelöltekről. Ez nem sikerült, a második körben - a jogszabály szerint - a bizottságnak kétharmados, mandátumarányos döntést kellett hozni.

A négy tagra pénteken nyolc jelölés érkezett: a Fidesz összesen négy jelöltre tett javaslatot Vass Ágnes, Kollarik Tamás, Koltay András és Auer János személyében, a KDNP Tirts Tamást, a Jobbik Barkó Bélát, az MSZP Jánosi Györgyöt, az LMP pedig Elek Istvánt jelölte.

A 9 évre választott médiatanács öt tagból áll, a parlamenti frakciók négy jelöltre tehettek javaslatot, az ötödik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, Szalai Annamária; az Országgyűlés listán szavaz róluk hétfő délután.

A médiatanács az NMHH önálló jogi személyiségű autonóm szerve, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja.