Kihallgatták volt miniszterelnököt

A testületnek azt kell feltárnia, hogy miért privatizálták a társaságot, és hogyan kerülhetett a magyar Mol Nyrt. (INA) ellenőrzése alá az egyik legnagyobb horvát vállalat. A Mol tavaly júniusban vette át az INA irányítását. Ivo Sanader miniszterelnök egy hónappal később váratlanul lemondott. Hirtelen távozását többen korrupciós ügyekkel hozták összefüggésbe. A volt kormányfő azóta nem szólalt meg a nyilvánosan, a keddi bizottsági meghallgatás volt az első közéleti szereplése.

A horvát közszolgálati rádióban élőben közvetített meghallgatáson Sanader kifejtette: a privatizáció nélkül az INA tönkrement volna.

A Mol 2003-ban 25 százalék plusz egy részvény nagyságú részesedést szerzett a társaságban. A megállapodás szerint a Mol öt évig nem növelhette részesedését. 2008 októberében aztán a Mol vált az INA legnagyobb részvényesévé, egy önkéntes nyilvános vételi ajánlat eredményeként. A Mol 47,2 százalékot szerzett, majd 2009 júniusában közölte, hogy a horvát kormánnyal 2009 januárjában aláírt részvényesi megállapodás módosítása alapján átvette az INA működtetése feletti irányítást.

A privatizáció révén megszűnt a horvát állam többségi tulajdonrésze, és a második helyre szorult a tulajdonosok sorában, a Mol viszont úgy szerezte meg az ellenőrzést az INA felett, hogy formálisan nem az övé cég többsége. Tavaly júniusban a horvát sajtó arról írt, hogy az operatív irányítást átvevő Mol valósággal "lefejezte" az INA vezetését.

A keddi meghallgatáson Sanader elmondta: a folyamatok eredményeképpen a horvát állam nem igényelhetett négynél több helyet a cég kilenctagú felügyelőbizottságában, ezért új megállapodást kötöttek, amely vétójogot biztosított a horvát államnak, ellenséges felvásárlás esetére pedig az INA kapott jogot arra, hogy elsőként INA-részvényt vásárolhasson.

A kétórás meghallgatáson a volt kormányfő hangsúlyozta: a HDZ legtöbb vezetője rendszeresen kapott tájékoztatást a privatizációról, és a kormány két-háromhavonta megtárgyalta a társasággal kapcsolatos fejleményeket. A volt politikus elmondta: személyesen nem vett részt a privatizációban, az eljárást egyik helyettese, Damir Polancec irányította. Ivan Suker pénzügyminiszter és a másik akkori miniszterelnök-helyettes, Jadranka Kosor jelenlegi kormányfő is dolgozott az ügyön - tette hozzá.

Sanader tagadta, hogy létezett volna egy hallgatólagos megállapodás, amelynek értelmében az INA mentesül 2 milliárd kuna (74 milliárd forint) jövedéki adó megfizetése alól. A kormány egyszerűen nem kívánta beszedni az adót, mert az végveszélybe sodorta volna a vállalatot és a dolgozók munkahelyét.

Megerősítette: tudott arról, hogy a társaságot csődveszély fenyegette 2008 végén. Ennek oka azonban a gazdasági világválság volt - hangsúlyozta Sanader, aki szerint az INA menedzsmentje valószínűleg nagy olajkészleteket halmozott fel, és komoly számviteli, könyvelési gondok keletkeztek, amikor a kőolaj ára a válság miatt meredeken esni kezdett.

A parlamenti bizottság azt a kérdést is vizsgálja, hogy kivételeztek-e a Mollal a privatizációs eljárásban. A testület nem indítványozhat vádemelést, de hatósági vizsgálatot kezdeményezhet.