Szerda délelőtt nem sokkal fél tíz előtt elhunyt az a kolontári idős lakos, akit az ajkai kórházban ápoltak az iszapömlés következtében elszenvedett sérülései miatt - olvasható a közleményben.

Az ajkai térségben bekövetkezett vörösiszapömlés után négy holttestet találtak Kolontáron a mentésben részt vevő egységek; a vörösiszap-tragédiáról beszámoló kormányzati honlap szerint egy 37 éves férfit, egy 73 éves nőt, egy 82 éves nőt és egy 1 év körüli leánygyermeket. "Az elhunytak halálát mindegyik esetben fulladás okozta" - írták. Ekkor még három embert kerestek: egy 76 éves és egy 85 éves nőt, valamint egy 73 éves férfit.

A halálos áldozatok száma péntek hajnalban emelkedett ötre: a veszprémi kórházban meghalt egy idős férfi, majd pénteken két, hétfőn pedig egy újabb holttestet találtak meg Devecser határában.

Az OKF hétfőn közölte az MTI-vel, hogy ötven embert ápolnak még kórházban a vörösiszapömlés miatt, a sérültek közül többen még mindig súlyos, illetve életveszélyes állapotban vannak.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti egyik tározójának a gátja október 4-én szakadt át. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el.

Kakas Béla: minden település fogadjon be egy családot

Minden település „fogadjon örökbe” egy-egy, a vörösiszap-katasztrófa sújtotta térségben élő devecseri, kolontári, somlóvásárhelyi családot – javasolta Kakas Béla, Sándorfalva polgármestere szerdán Szegeden.

A segítségnyújtásnak csak az egyes önkormányzatok ötletei és lehetőségei szabnak határt, hiszen ez a támogatás lehet anyagi vagy tárgyi jellegű – mondta sajtótájékoztatóján a politikus.
Az önkormányzatok az elköltözni szándékozók számára építési teleket ajánlhatnak föl, az újjáépítéshez önkéntes munkaerőt biztosíthatnak, átvállalhatják a gyermekek iskoláztatási költségeit vagy üdültetését – sorolt példákat a polgármester.

A kezdeményezéssel a segítségnyújtás személyessé válik, hiszen a települések egy konkrét családdal kerülnek kapcsolatba, sorsukért azután személyesen vállalnak kötelezettséget – fogalmazott Kakas Béla.

A Csongrád megyei kisváros vezetője emlékeztetett: a sándorfalviak már a település megalapításától kezdve tisztában vannak vele, mit jelenhet ez a segítség. A település születését is az 1879-es tiszai árvíznek köszönheti.

Pallavicini Sándor gróf akkor saját birtokán parcellákat biztosított az otthonukat vesztett embereknek. Lerakta egy születendő település alapjait, templomot, iskolát, községházát építtetett a több mint félezer nincstelenné vált családnak.
Az akció részletes, kidolgozott terveit a kisváros honlapján hozzák nyilvánosságra.

MAL Zrt.: kirúgással fenyegették az ott dolozókat?

Kirúgással fenyegették azokat a dolgozókat, akik túlságosan sokat és hangosan beszélnek a gát állapotáról - írta szerdai számában a Népszabadság a MAL Zrt vezetője, Bakonyi Zoltán ellen tett tanúvallomásokra hivatkozva.

A napilap pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülései szerint több mint húsz terhelő vallomást jegyzőkönyveztek a nyomozók Bakonyi Zoltán ellen. A Népszabadság úgy tudja: ellene vallottak állítólag a társaság egyes felső és középvezetői is.

A Népszabadság szerint ezek alapján Bakonyi már hetek óta tudhatott róla, hogy a vízzel hígított vörös iszap több helyen átáztatta a 10-es tározó gátját. A cégvezető azonban - bár tett intézkedéseket a szivárgások megszüntetésére - a tanúk szerint lényegesen több gondot fordított a gátszivárgás miatt aggódó dolgozók megfélemlítésére.