Az átfogó reformtervek értelmében az eddigi 11-ről 7-re csökken főparancsnokságok száma. Ennél is radikálisabb fogyókúrára fogják a NATO-ügynökségek hálózatát: 14 intézményből csak 3 marad meg. Arról egyelőre nem határoztak, hogy pontosan mely szervezeti egységek esnek áldozatul a takarékossági intézkedéscsomagnak. Azt viszont számszerűsítették, hogy a főparancsnokságokon összesen szolgálatot teljesítők 12 és félezer fős létszámát 9 ezerre faragják le.

A tagországok külügy- és védelmi minisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozása a novemberi lisszaboni NATO-csúcs előkészítésének jegyében zajlik. A gazdasági nehézségek miatti pénzügyi megszorítások és szervezeti-intézményi reformtervek mellett a két fő téma a NATO új stratégiai koncepciótervezetének a megvitatása, valamint az európai rakétavédelem kialakításának gondolata.

A védelmi miniszterek délelőtti ülését megnyitó beszédében Anders Fogh Rasmussen főtitkár arról beszélt, hogy "elfogadható áron" össze lehet kapcsolni a csapatok oltalmazására hivatott, már meglévő rakétavédelmi rendszereket, és némi fejlesztéssel Európa gyakorlatilag egész lakott területe fölött "rakétavédelmi ernyőt" lehet kifeszíteni. Az atlanti szövetségen belül azonban viták vannak arról, hogy a rakétavédelem megteremtése megnyithatja-e az utat az európai NATO-országok területén továbbra is tárolt amerikai nukleáris fegyverek kivonása előtt.

A németek ezen az úton szeretnének elindulni, de ehhez jelenleg nincs elég szövetségesük. Berlin így mindenesetre még lebegteti, hogy támogassa-e a rakétavédelmi tervet. A franciák, akik nemrég tértek vissza a NATO integrált katonai szervezetébe, eközben hallani sem akarnak arról, hogy felszámolják saját nukleáris ütőerejüket, és szerintük a rakétavédelem csupán kiegészítheti, de nem helyettesítheti a nukleáris elrettentést. A törököknek ugyanakkor diplomaták szerint fenntartásaik vannak a rakétavédelmi tervekkel kapcsolatban, mert nem akarják rontani Iránhoz fűződő viszonyukat.