Az önkormányzati választáson mintegy 226 ezer jelölt indul, ami azt jelenti, hogy egy-egy képviselői helyért 3-4 személy verseng. Még nagyobb a konkurencia a részleges szenátusi választáson: a 27 szenátori mandátumért 227 jelölt szállt ringbe; egy-egy szenátori székért tehát 8-9 jelölt verseng.

Csehországban 81 tagú a felsőház. A szenátorok mandátuma 6 évre szól; a folyamatosság biztosítása érdekében a testületet nem egyszerre választják, kétévente újul meg egyharmada.

A szenátusi választás a többségi rendszer szerint zajlik, a győzelemhez egy jelöltnek meg kell szereznie a leadott szavazatok több mint 50 százalékát. Amennyiben ezt senki sem szerzi meg, második fordulóra kerül sor, s ott az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az első fordulóban általában csak egy-két jelölt szerez mandátumot.

A választások a csehországi hagyományokhoz hűen kétnaposak. A választási helyiségek pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig kereshetők fel. Kampánycsend nincs, a választások idején is szabadon lehet kampányolni.

Politológusok felhívják a figyelmet arra, hogy a részleges szenátusi választás eredménye rendkívül fontos abból a szempontból is, hogy ki lesz a következő cseh köztársasági elnök. Václav Klaus második mandátuma 2013 elején lejár, s elnökválasztás lesz.

Amennyiben a mai jobbközép koalíciónak addigra nem sikerül keresztülvinnie a kormányprogramba foglalt tervét, a közvetlen elnökválasztást, az új államfőt is a képviselőház és a szenátus fogja megválasztani közösen. A most, illetve a 2012-ben megválasztandó 27-27 szenátor már elnökválasztó szenátor is lesz egyben.