Steiner Kristóf: Nem hibáztatok senkit, semmiért!
Kristóf Izrael után, Angliát választotta otthonának. A napokban hazarepült, így megkérdezhettük tőle, miért éppen Londonba költözött. Megtudtuk mivel tölti a napjait és milyen kint az élete.
2010. október 16. szombat 18:12 - Kancsár Edina
Értesüléseim szerint, jelenleg a londoni Goldsmith Egyetemre jársz. Honnan jött ez az ötlet, hogy éppen ott tanuljál?
A keretek közé szorított oktatási rendszert nem kedvelem és az ember tapasztalati úton is tud annyit tanulni, mint az iskolapadban. Ezért nem mentem soha felsőoktatási intézménybe. Mindig tanulgattam itt-ott, de
egyetemre sose jártam. Elég sokat utaztam Angliába a különböző munkáim és a barátaim miatt, és egyre többször „jött szembe velem” a Goldsmith valamilyen formában. Miután megnéztem a tanszékeket és a szakokat, rájöttem, ezt az iskolát nekem találták ki.
És mit tanulsz pontosan?
A kreatív írás szakon tanulok, ezen belül az én kurzusom a "kulturális írásnak" felel meg leginkább. Az újság- és a regényírás között helyezkedik el. Különböző kultúrák eseményeiről, és azok irodalomra gyakorolt hatásairól tanulunk. Nagyon érdekes és fantasztikus a tanárnőm, aki egy regényíró nő. Mindig is szerettem az irodalmat, csak sajnos az itthoni
irodalom órákon nem tanultuk azokat az írókat, akiket én gyerekkorom óta olvasok. Kint már az első órán az egyik kedvenc íróm neve merült fel és minden órán úgy ülök, mint egy szivacs, aki szívja magába a tudást és az energiát. Szóval nagyon boldog vagyok, hogy iskolába járhatok.
Az utazgatásaid miatt most nem egyértelmű: elsősorban itt, vagy Londonban élsz?
Most Kelet-Londonban élek, haza csak ritkán látogatok. Az iskola mellett dolgozom is, hiszen sokat írok itthoni magazinoknak. Szerencsésnek mondhatom magam, mert én bárhová utazhatnék tanulni, a munkámhoz csak a laptopomra, a kreativitásomra és inspirációra van szükségem. Mivel sokféle magazinnak és sokféle témában írok, ezért még csak az a probléma sem merül fel, hogy unalmas lenne a munkám. Ennek köszönhetően egy csomó dolgot körüljárhatok és megtanulhatok, miközben dolgozom.
Ha már írás, akkor kíváncsi lennék, milyen volt interjút készíteni a Sex és New York szereplőivel? Hiszen köztudott, hogy nagy rajongója vagy a sorozatnak.
Igen, ez így igaz. Fantasztikus volt, főleg, hogy
Sarah Jessica Parkerrel nagyon egy hullámhosszon voltunk az első pillanattól kezdve. Nem ők az első sztárok, akikkel találkoztam az évek során, azonban ha megkérdezik tőlem, kikkel csináltam interjút, mindig csak az a néhány jut eszembe, akikkel igazán emlékezetesre sikerült a beszélgetésünk.
Amikor előkerül az az érzés, hogy nem a sztárral, hanem az emberrel beszélgetek, az nagyon szuper. London ebből a szempontból is egészen elképesztő, hiszen itt szinte minden héten láthat az ember hírességeket. Most is végig kint voltam a divathéten, és többek közt találkoztam újra Sarah Jessica Parkerrel, Alexa Changgal, Anna Vintourral és Janice Dickinsonnal. Londonban ez szinte már természetes egy újságíró számára.
És imádott Özgéd is veled van Londonban?
Vegán
A veganná válás egy folyamat, az emberek általában először az étrendjüket változtatják meg, aztán a ruháikat, a kozmetikumokat, a nem kompatibilis szokásokat fokozatosan cserélik vegán megoldásokra. Végül sok vegan munkahelyet változtat, hogy a pénzkeresés módja is összhangban legyen a meggyőződésével. Egyesek az állatok jogai, társadalmi igazság, béke vagy környezeti aktivisták lesznek; jótékonykodnak; gyerekeket fogadnak örökbe; befogadják a hajléktalan állatokat; csökkentik a fogyasztásukat; vagy más jóakaratú, önzetlen ténykedést választanak.
Arra kell törekedni, hogy mindent megtegyünk, ami tőlünk telik, állandóan keressük az együttérző, könyörületes megoldásokat, igazságot szolgáltassunk minden – emberi és nem emberi – életnek, becsületesen és tisztelettel éljünk, szeretettel gondozzuk a földünket – szól a vegán filozófia.
Őt sajnos nem tudtam kivinni, mert hat hónap karantént írnak elő a kutyák számára. Sokat vaciláltam rajta, hogy ennek ellenére kiviszem, de rájöttem, ez önzőség lenne. Itthon mellette van apukám, akit nagyon szeret és a volt barátom is, akivel tulajdonképpen Özge a közös kutyánk. Hat évvel ezelőtt, együtt vettük őt magunkhoz és nagyon önző dolog lett volna a részemről ha elhozom azoktól az emberektől, akik mellett otthon érzi magát, csak azért hogy fél évvel később
velem lehessen.
Ez volt talán a legnehezebb döntés az angliai költözésemmel kapcsolatban. Nagyon sokszor gondolok rá és furcsa, hogy nincs mellettem folyton, de talán most jobb is így. Az az igazság, hogy kicsit talán össze voltam már nőve Özgével. (nevet) Például már moziba sem tudtam elmenni nélküle, mert végig sírt, ha egyedül hagytam otthon. Túlságosan elkényeztettem és mindig minden helyzetben vele voltam, úgyhogy talán most ez mindkettőnknek jót tesz. (nevet)
Köztudott, hogy vegán vagy, ennek ellenére rendkívül széles a palettája azoknak az ételeknek, amiket eszel és főzöl. Nem gondolkodtál még saját szakácskönyv kiadásán?
A főzés és a sütés központi témája az életemnek, tehát ha leülnék, valószínűleg egy nap alatt meg tudnék írni egy szakácskönyvet. Én még mérőeszközöket sem használok a főzéshez, mert nekem ez természetes dolog. Ma Magyarországon nem értik az emberek, ha valaki kiad egy szakácskönyvet. Mindenkiben az fogalmazódik meg ilyenkor: „Na már ez is egy szakácskönyvet ad ki!”. Ezzel egyet is értek, éppen ezért én nem eröltetem. Nem azért főzök, mert pénzt szeretnék keresni, hanem mert imádom és ez a szenvedélyem. Nyilván, ha ebben valaki lát fantáziát, akkor nem zárkózok el tőle, de nem akarom, hogy úgy tűnjön, profi szakácsnak képzelem magam.
Pedig lenne rá igény, hiszen a vegán étkezés nem annyira elterjedt, így nem is tudnak annyira színesen főzni az emberek.
Főzni végtelenül egyszerű. Ma bent voltam az
RTL Klub Reggeliben és az utolsó pillanatban szóltak, hogy nem a kinti, hanem a stúdió benti konyhájában kell megsütnöm valamit, de csak tíz percem maradt rá. De elégnek bizonyult ennyi idő is, miközben az emberek úgy gondolnak a sütésre-főzésre, hogy az egy egésznapos dolog. Pedig abszolút nem!
Visszatérve a szakácskönyvre, természetesen örülnék, ha tudnék toborozni olyan embereket, akiknek fontosak az állatok, a bolygónk védelme és hogy jókat egyenek, illetve ne kelljen egész nap a konyhában állniuk...
Fontos szerepet tölt be az életedbe a kabbala is, hogyan jelenik meg ez a vallás egy átlagos napodban?
Amit fontos kiemelni, hogy a
kabbala alapvetően nem vallás. Én például a mai napig buddhistának vallom magam, hiszen ebben a szellemben nőttem fel. Aki a kabbala bölcsességével foglalkozik és alkalmazza a mindennapjaiban, az bármilyen vallással együtt tud működni.
Ez nagyon aktív része a mindennapjaimnak, mert a magyarországi kabbala csoportért abszolút felelős vagyok. Most például, éppen emiatt utaztam haza. Vasárnap volt az első ilyen kurzus Magyarországon, ami egy szuperintezív – hét órán át tartó
– tanfolyam volt, ahol mentorként voltam jelen. Mindennap fordítok és küldöm az e-maileket ezzel kapcsolatban, tehát ebből a szempontból is az életem része.
A kabbala bölcsességének mindennapi alkalmazását egy mondatban össze tudom foglalni: Az ember teljes felelősséget vállal. Nem hibáztatok senkit semmiért! Ha lebetegszem, vagy elhagy a szerelmem, vagy meghal valakim, akkor nem keresem a felelőst, mert tudom, minden azért történik, mert a későbbiekben az
én érdekemet szolgálja majd.
Bármire vágyakozunk, azt idővel megkaphatjuk, ha mégsem, akkor még nem állunk rá készen. A legfontosabb: az ember a saját életének legyen a teremtője. Nem hiszek abban, hogy valakinek azért lesz rossz kedve, mert mondjuk esik az eső. A kabbalának éppen ez az alapja: az ember ne legyen reaktív.