Olaszliszka: a tetteseknek fizetniük kell!
Szögi Lajos olaszliszkai gyilkosainak fizetniük kell egy elsőfokú, nem jogerős ítélet értelmében. A részletekről Dr. Harmath Kadosa ügyvédet, a HírExtra jogi szakértőjét kérdeztük.
2010. október 20. szerda 14:05 - Győry S. József
Mi alapján szabta ki a bíróság a pénzösszeget?
Nyugodj békében!
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság egyetemlegesen 46 millió forint és annak kamatai megfizetésére kötelezte az Olaszliszkán halálra vert Szögi Lajos tiszavasvári tanár gyilkosait a hozzátartozók által indított kártérítési perben, szerdán Nyíregyházán.
Az elsőfokú, nem jogerős ítéletben Kocsis Ottília tanácsvezető bíró a gyilkosságért büntetésüket töltő nyolc alperest mintegy 400 ezer forint rongálási kár és több mint 1,7 millió forint perrel kapcsolatos költség 15 napon belüli megfizetésére is kötelezte.
Szögi Lajost 2006. október 15-én a Borsod megyei Olaszliszkán gyermeki szeme láttára verték agyon. A tragédia előzménye az volt, hogy a tanár autója előtt egy kislány a társával átszaladt az úton, majd az árok szélén elesett. Szögi Lajos megállt, hogy megnézze megsérült-e a gyermek, ekkor azonban a vélt baleset miatt a hozzátartozók kirángatták a járműből és halálra verték. - MTI
Egyrészt a vagyoni, másrészt a nem vagyoni kár alapján. A bíróság már megállapította, hogy
Szögi Lajos haláláért kik felelősek, jelen esetben csak a kártérítés mértéke volt kérdéses. A bíróság az alapján szabta ki az összeget, hogy az áldozat életben maradása esetén milyen mértékű anyagi segítséget tudott volna juttatni a hozzátartozóinak. Természetesen megfizethetetlen a legdrágább dolognak, az életnek az elvétele.
Nem valószínű, hogy az elkövetőknek módjukban áll kifizetni a több mint 46 millió forintot. Mennyiben nevezhető az összeg jelképesnek?
Valóban, nagy valószínűséggel nem fogják megfizetni az összeget, hiszen köztudomású: ezek az emberek nem munkából szerzik a jövedelmüket. Az olaszliszkai ügy egy jelképes esete az országnak, társadalom és szociálpolitikai értelemben is.
A büntetés erkölcsi értelemben egyfajta elégtételt szolgáltat a hozzátartozóknak. Az, hogy valójában milyen lehetősége lesz a tényleges kifizetésnek, az majd a későbbiek folyamán kiderül. Ettől függetlenül az elkövetők anyagi körülményeit ismerve nem sok esélyt látok a büntetés kifizetésére.
Jogi értelemben létezik egyéb, szabadságvesztésen és pénzbüntetésen túli lehetőség a tettesek megbüntetésére?
Amire a jog lehetőséget ad, az a gyakorlatban egészen biztosan nem kivitelezhető. A bíróság igen hosszú börtönbüntetést szabott ki, valamint az elkövetőknek sem olyan a személyiségük, hogy Szögi Lajos családja jó néven venné, ha a portájukon munkával ledolgoznák a pénzbüntetést: gondolok itt elsősorban földmunkára, vagy egyéb, szakképzettséget nem igénylő feladatra.
A nyolc alperest 400 ezer forint rongálási kár és több mint 1,7 millió forint perrel kapcsolatos költség 15 napon belüli megfizetésére is kötelezte. Mi történik, ha a megadott határidőig nem kerül kifizetésre az összeg?
Egészen biztosan végrehajtási lapot fog kiállítani a bíróság. Abban az esetben, ha önkéntes teljesítésre nem kerül sor, végrehajtó lefoglalja mindazt, amire jogi értelemben lehetőség van. Ha nincsenek ilyen ingóságok, az ügy továbbra is függőben marad. Ebben az esetben csak azt lehet remélni, hogy az alperesek munkára tesznek szert, így a fizetésükből le lehet vonni egy meghatározott összeget.
Elsőfokú, nem jogerős ítéletről van szó. Ha jogerőre emelkedik, milyen döntés várható?
Az igazságszolgáltató hatalom döntését mindig tiszteletben kell tartani. Lehet vitatni, lehet fellebbezést benyújtani ellene, de tekintettel arra, hogy komoly szakértelemmel rendelkező, megyei bírósági tanács hozta a döntést, az ítélet alapjaiban nem fog megrendülni.
Az ügy társadalmi és tárgyi súlya, valamint az elkövetés körülménye is rendkívüli, éppen ezért ennél olcsóbban nem lehet megúszni ezt a borzalmas tettet.
