Nem egyszerű szakma a biztonságtechnikai. Újabb és újabb technikai vívmányok között kell megtalálni a lehető legjobb és leghasználhatóbb berendezéseket. Az utóbbi években – főleg a terrorizmus elleni küzdelem és védekezés okán – nyilvánvalóvá vált, hogy a repülőterek, stratégiai fontossággal bíró létesítmények, kormányzati és közhivatalok biztonságának leggyengébb pontját a belépő személyek átvizsgálása jelenti.

A régi rendszerek is át tudták világítani mondjuk a táskákat és a csomagokat, a személyek átvizsgálásához használt fémkereső kapuk és fémdetektorok azonban kizárólag fémek, vagy fémeket is tartalmazó tárgyak jelzésére képesek.

Ennek az elavult rendszernek a továbbgondolt, csúcstechnikájú fejlesztése az úgynevezett "eqo".

Mi fán terem az "eqo"?

A Smiths Detection cég által kifejlesztett berendezés szakított az eddig alkalmazott eljárásokkal. A forradalmian új módszer a röntgen tartomány helyett az elektromágneses sugárzás milliméteres spektrumában működik. A gép lényegében leképezi a detektorpanel elé állított személy kontúrját és láthatóvá teszi a testén elhelyezett tárgyakat, eszközöket, akár a ruházat alatt is.



Hívhatjuk a rendszert egy háromdimenziós szkennernek is. Nagy előnye, hogy működése során semmiféle ionizáló vagy radioaktív sugárzás nem éri a vizsgált személyt.

Mit tud az "eqo"?

Na igen, elérkeztünk a dilemmáig. A milliméteres hullámhosszú átvilágítás ugyanis gyakorlatilag mindent detektál, amely valamilyen módon az emberi testen van. Kerámia, fém, papír, bőr, műanyag, vagy bármiylen rugalmas anyag, esetleg élelmiszer, narkotikum vagy éppen robbanóanyag - az "eqo" mindent kiszűr.

Még például egy női mellbe beültetett szilikoninplantátumot is...

„Az 'eqo' előtt tényleg nincsenek titkok, minden eddiginél nagyobb fokú biztonságot nyújt a személyi átvizsgálásban. Ez az új technológia végre betömi azt az igencsak széles biztonsági rést, amely a beléptető pontokon tátong” – mondta a technikáról Pammer-Zagroczky Ágnes biztonságtechnikai szakember. „Miután a Smiths Detection módszere rendkívül egyszerű és gyors, így sokkal több embert lehet adott idő alatt ellenőrizni, ráadásul olyan alapossággal, amiről korábban nem is álmodhattunk."

Miért nem sérti az "eqo" a személyiségi jogokat?

Először is, mert az átvizsgálás során készült valós idejű képet semmilyen módszerrel nem lehet rögzíteni vagy kinyomtatni.



Az „eqo” képalkotó szoftvere automatikusan elhomályosítja az arcfelületet. Szintén fontos, hogy az „eqo” képalkotó szoftvere automatikusan torzítja a vizsgált személy alakját, különös tekintettel az intim testrészekre.

Végül pedig meg kell említeni: a rendszert két személy kezeli. Aki a monitoron át figyeli a vizsgált személy átvilágított képét, egy távoli munkahelyről dolgozik és csupán rádiókapcsolatban áll az átvizsgálóval. ĺgy képes minden szükséges információt megadni az átvizsgáláshoz, de kizárt, hogy összekapcsolhassa a ruha nélküli képet a vizsgált személlyel.

Az "eqo" jelenti a jövőt?

Pammer-Zagroczky azt is elmondta, a legjobb az lenne, ha mindenki maga döntené el,  mi a véleménye az eljárásról.

„Minden beléptető-átvizsgáló pontnál el kellene helyezni egy „eqo”-t is. Akik önként választanák, előnyöket élvezhetnének, hiszen sokkal alaposabban át lesznek vizsgálva, mint azok, akik csak a fémkereső kapun lépnek át" - vázolt egy lehetséges megoldást a szakember.

A dilemmát mindenesetre muszáj lesz majd megoldani valahogy, a szakemberek szerint ugyanis az "eqo", illetve a belőle a jövőben kifejlesztendő berendezések jelentik a biztonságtechnika hosszú távú megoldását a biztonsági átvilágítások területén.