Mi legyen a módosításokkal?
A kamarai törvényt is módosítani akarja a kormány. A hazai gyáriparosokat tömörítő szervezet, a MGYOSZ azonban nem örülne mindegyik tervezett változtatásnak.
2010. október 24. vasárnap 18:44 - Gedei Szilárd
Mi fán terem az MGYOSZ?
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1902-ben alakult. A versenyszféra több mint 60 százalékát képviseli mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. A szervezet tizenöt megyei és ötvenegy szakmai szövetséget tömörít.
Az MGYOSZ tagja az 1958-ban alakult BUSINESSEUROPE-nak, azaz Európa legbefolyásosabb munkaadói érdekképviseleti szervezetének.
Érdekesség, hogy a BUSINESSEUROPE júniusban Futó Pétert, az MGYOSZ elnökét nevezte ki alelnökévé.
A
kamarai törvény szabályozza a gazdasági kamarák működését; kijelöli a kamarák feladatait, felépítését, illetve a kamarák tagjainak jogait és kötelességeit. Ehhez a törvényhez is hozzányúlna a kormány, illetve az Országgyűlés.
Módosítani kell, de nem mindegy hogyan
A szóban forgó törvénytervezet tartalmaz néhány érdemi újítást, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége azonban nem mindegyik ilyen újításnak örülne.
Az gyáriparosok álma természetesen egy jól szervezett, működését tekintve jól átlátható, a vállalkozások, vállalkozók érdekeit szem előtt tartó kamarai rendszer. Pont ezért mondják, hogy támogatnak minden, ennek kiépítésének irányába tett lépést. Még akkor is, ha tudják, nehéz lesz megtalálni az ideális módosításokat.
Kell a kötelező tagság?
A legfontosabbb, hogy az MGYOSZ-esek meglátása szerint a kamara tevékenységi körének ma még részben állami feladatokkal történő bővítése is jól szolgálhatja a vállalkozások érdekét. A kamarai rendszer hatékonyságának további erősödése fontos és támogatásra méltó, viszont csak akkor, ha ennek során nem növekednek a vállalkozások terhei.
Ezekből kifolyólag nem tartják elfogadhatónak a kötelező kamarai tagság, és az ezzel járó kötelező tagdíjfizetés rendszerét. Mint mondják, ez inkább
egy kötelező adóra hasonlít, mintsem valamilyen építő jellegű újításra. A kötelező – kizárólag egyszeri – regisztráció lehetősége is csak abban az esetben lehet járható út, ha ez nem jár párhuzamos eljárásokkal és nem okoz a vállalkozásokat terhelő plusz anyagi és adminisztrációs terhet - áll az MGYOSZ állásfoglalásában.
"Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk ugyanakkor a szakképzés fejlesztésének és felügyeletének korábbiaktól hatékonyabb működtetésének. Ennek során azonban – csakúgy, mint bármely ágazati jellegű kérdésben – elengedhetetlennek tartjuk a szakmai érdekképviseleti szövetségek folyamatos részvételét és közreműködését" - tette hozzá mindehhez Futó Péter, az MGYOSZ elnöke, aki
korábban még Széles Gáborral is leállt harcolni egy-egy nagyberuházás megszerzéséért.
Mi lesz a vége?
Azt, hogy mi lesz a kötelező kamarai tagság ötletével, illetve a többi módosító javaslattal, egyelőre még az MGYOSZ háza táján sem tudják. Egy azonban biztos: a kamarák sem menekülhetnek a változás elől. Kérdés, hogy valóban a kamarák, illetve a kamarai tagok érdekeit szem előtt tartó , vagy inkább
egyfajta "megszorítócsomagra" fog hasonlítani az új törvény.