Több ezren ünnepeltek Szegeden

"Szegednek, mint szellemi gócpontnak a fejlődése nem lokális vagy regionális cél, a város fejlődése, keresztény erejének kiteljesítése nemzeti érdek" - mondta ünnepi beszédében Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője.

"Az 1956-os forradalom ötvennegyedik évfordulóján a város megújuló vallásossága erkölcsi energiákat szabadít fel bennünk" - tette hozzá a politikus.

Szeged nem volt sem egyetemi, sem vármegyei, sem egyházi központ, az 1879-es hullámsír után a város mégis a magyar kultúra és hitélet forrása lett - hangsúlyozta a miniszter.

A megemlékezés kezdetén a zsúfolásig megtelt Fogadalmi templomban Kiss-Rigó László mutatott be ünnepi szentmisét. Az istentiszteleten megjelentek a több ezer szegedi hívő mellett az egyházmegye plébániáinak küldöttségei, a szomszédos egyházmegyék püspökei Temesvárról, Szabadkáról, Nagyváradról, Nagybecskerekről, és érkeztek vendégek Lengyelországból, valamint Szlovákiából is.

Nyolcvan év történelmi viszonylatban nem túl nagy idő, a mi történelmünkben és Szeged életében ezek az évek azonban hihetetlenül sok sorsfordítónak tűnő eseményt és vihar hoztak - fogalmazott a püspök ünnepi beszédében a püspök.

Kiss-Rigó László a téren a hívekkel közösen mondott imát azért, hogy a közösség - más felekezetekkel, állami, önkormányzati és civil szervezetekkel együtt munkálkodva - hatékonyan tudjon tenni az ifjúság neveléséért és oktatásáért, és a beteg, elesett emberek megsegítéséért.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora emlékeztetett arra, nyolcvan esztendeje a város - a mezővárossá válást és az árvizet követő újjáépítést követően - harmadszorra született újra.
Itt az ideje egy negyedik újjászületés felé elindulni. Szeged lehetne a világ tudományos életének egyik központja, prosperáló nagyvárosa - hangsúlyozta az akadémikus, aki szerint a településnek erre megvannak az esélyei.

A szentmisét emlékműsor követte a Dóm téren, ahol a szervezők tájékoztatása szerint csaknem hatezer széket helyeztek el, s voltak, akik - egy rövid esőt leszámítva - végig állva nézték a Koltay Gábor rendezte másfél órás előadást. A Dömötör torony és a Szentháromság szobor keretezte színpadon neves énekesek és színészek - köztük Pitti Katalin, Varga Miklós, Rékasy Károly -, valamint szegedi, temesvári, szabadkai és nagyváradi művészek léptek föl.