Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság már december közepére be akarja fejezni munkáját, addigra rögzíteni szeretnék a legfontosabb alapelveket. A 45 tagú testület előtt még nagy feladat áll, egyelőre nézzük meg, milyen ötletekkel rukkoltak elő az őszhalántékú hazafiak.

Isteni kezdet

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke szíve szerint a Himnusz első sorával kezdené az új alkotmányt, mert szerinte ez mindent magában foglal, ami fontos. Isten, áldás, magyarok, több nem is kell a keresztyén honatya szerint.

Mily meglepő, Semjén ötletét hamarjában magáévá tette az alkotmány-előkészítő bizottság is, melynek egyébként Salamon László KDNP-s országgyűlési képviselő a feje. Ez még rendben is lenne talán, ha a semjéni gondolatözön itt véget is ért volna, de nem.

Mert kell ide még Szent Korona, az ezeréves magyar történelemre való utalások, és természetesen keresztényi értékek minden mennyiségben.

Mennyből az angyal

Persze nem arról van szó, hogy vitatkoznék azzal, hogy Magyarország a keresztényi elvek mentén alakult ki, de az alkotmányozó bizottság elfelejteni látszik az európai történelem egyik legfontosabb változását, melynek nagy szerepe volt abban, hogy most ott ülnek az atyafiak és alkotmányt írnak. Ez a szekularizáció.

Mert nem a szent istváni intelmek korában élünk tudtommal, hanem a XXI. század Európájában. Az alkotmányozó urak a felvilágosodás óta kikristályosodott irányelveknek mutatnának fityiszt azzal, hogyha keresztényi értékekről beszélnek a lelkiismereti és vallásszabadság helyett vagy mellett.

Nem attól kell tartani, hogy rövidesen teokrácia lesz Magyarországon, hanem hogy jelentősen sérül az állampolgári egyenlőség elve egy olyan világban, ami a multikultiról és a szabadságról beszél, és a békés egymás mellett élésért harcol globális szinten.

Ki a (nagyobb) magyar?

A bizottság szorgalmazza azt is, hogy a Szent Korona-tant emeljék be az új alkotmányba. Ez nem csak azt jelentené, hogy a koronát mint jogi személyt és a magyar állameszme megtestesítőjét rögzítenék.

A Jobbik felől is erős támogatottságot élvező kezdeményezés szerint az Alkotmány kimondaná az ország és a Szent Korona-tagok szabadságát. A Szent Korona tagok az államalapító magyar nemzet tagjai, bárhol éljenek is a nagyvilágban.

Ezzel szemben vannak azok, akik bár a Szent Korona országának területén élnek, mivel nem az államalkotó nemzet tagjai, itt csak vendégként létezhetnek…

Míg a törvény el nem választ

A készülő dokumentumban hangsúlyos helyen szerepeltetnék a házasság és család értékeinek fokozott védelmét is. Persze csak az alkotmányozók által elképzelt „egészséges” formájában, vagyis az egyneműek között köttetett frigy kizárásával.

Az eddigi gyakorlatban is csak házassági szerződéssel kelhettek egybe a homoszexuális szerelmesek, tehát ilyen értelemben eddig sem volt hagyományos frigy köztük.

Bárhogy is nevezzük azonban, a házassági szerződés engedélyezésével a homoszexuálisok kaptak esélyt. Esélyt arra, hogy végre bebizonyítsák, ők sem akarnak mást, mint boldogságban élni azzal, akit partnerüknek választottak.

Mi lesz most azokkal a homoszexuálisokkal, akik már egybekötötték életüket? Visszamenőlegesen érvénytelenítik szerelmük pecsétjét? Visszamenőlegesen elveszik tőlük az esélyt? Azt mondják nekik, hogy bocsánat, de mi nem hiszünk abban, hogy ti is komolyan gondolhatjátok?

A purgatórium tornácán

Csak reménykedni lehet, hogy az alkotmányozó bizottságra valahogy rátalál decemberig a józan ítélőképesség. Ellenkező esetben az ósdinak titulált mostani helyett egy még idejétmúltabb, konzervatív, kirekesztő alkotmány születik meg, mely a még így is kevéssé felvilágosult jelentől a középkori gondolkodáshoz fordul vissza.